“Mona a Földközi-tengeren telelt át, és amikor a hazaútját terveztem, rájöttem, hogy nem minden nap kelhet át az ember az Alpokon” – idézte fel a kalandot az MTI-nek Kárpáti Lajos, aki április 6-án indult útnak két társával, Kötél Jánossal és Pettenkoffer Sándorral az Elba szigetén fekvő Portoferraio kikötőjéből.
Elba szigetéről Korzikára egynapos vitorlázással gyorsan átértek, onnan Marseille-be azonban két-három méter magas hullámok között kellett megtenni az utat. Ezután a Rhone, a Saone és a Doubs franciaországi folyókon, a Rhone-Rajna-csatornán felhajózva, a Rajnán és a Rajna-Majna-Duna-csatornán átkelve a Dunán érkeztek el Gönyűig, ahol korábbi terveik ellenére ki kellett emelni Monát a vízből, így Badacsonyt már nem a Sió-csatornán és a Balatonon, hanem közúton érte el a vitorlás.
“Leginkább a folyókon fölfelé volt nehéz a közlekedés. Előfordult, hogy csak három kilométer/órás sebességgel tudtunk haladni, hogy a motort ne terheljük meg nagyon” – idézte fel Kárpáti Lajos.
“Egyik legizgalmasabb élményünk Franciaországban esett meg, amikor egy csatornából kifelé jövet fennakadtunk a Doubs folyón egy kavicságyon, Dole városa előtt. A kikötő 500 méterre volt, de segítség nélkül nem tudtuk elérni, így a vízen kellett éjszakáznunk. Reggel egy evezős pár jött arra, akik megígérték, hogy hoznak segítséget. Nem sokkal később többedmagukkal tértek vissza, a végén a szárazföldről egy kilenctonnás traktorral sikerült kivontatni minket. Partra érkezésünket követően vendégül láttak és megmutatták az egész várost” – elevenítette fel emlékeit a kapitány.
A Mona egy 10,30 méter hosszú, 3,30 széles, 7 tonnás, 1,7 méterre lenyúló tőkesúllyal rendelkező vitorlás.
“Hasonló nagy túrát már nem tervezek, de ha tehetem, a Dunán lemegyek az Al-Dunára, át a Fekete-tengerre, onnan a Boszporuszra és akkor a görög szigeteken elhajózgatok egy kicsit. Erre néhány évet még várni kell ugyan, addig a Balatonon fog szolgálni Mona” – mondta Kárpáti Lajos.
