A 168 Órának Körösényi András azt mondja, azért használja a korszak fogalma helyett az Orbán-rezsim meghatározást, mert a Fidesz 2010 után átírta az alkotmányos berendezkedést, az úgynevezett centrális erőtérrel pedig bebetonozta kormányzását, amit a mostani választás is igazolt. A Corvinus professzora szerint a Fidesz a törvényeket hatalma szolgálatába állította, felülírta a jogállami, alkotmányos kereteket. Abban nincs semmi furcsa, ha a jogszabályokat a politika alakítja, de az alkotmányozás nem lehet önkényes, annak vannak korlátai.
Ez a korlát tűnt el, benne az önkorlátozás képességével is.
Az abszolút hatalomgyakorlás hajlamára utal, hogy eltűnt az alkotmányosság, az Alkotmánybíróság tisztelete, más lett a múlt megítélése, a rendszerváltás relativizálódott.
Vezérdemokrácia
Az emberek ezt a hatalomgyakorlást mégis elfogadják,
tehát van legitimációja.
Fennáll a veszélye, hogy az Orbán-rezsim tovább durvul, hiszen a 2014 utáni ciklus is keményebb volt, mint az előző. Sokan akkor is konszolidációt vártak, de maradt a permanens válságnarratíva.
2015 óta ez a migránsválság.
Az illiberális állam „afféle varázsszóvá” vált, de az sem magyarázat mindenre, hiszen sok a liberális, alkotmányos garancia, ami diktatúrában nincs.
A választás nem pártprogramok, hanem a vezetők versenye. Ebben a populista politikusok jobbak. Bár ezt láttuk Donald Trumpnál is,
Orbán Viktor azon vezetők egyike, akik a legelsők között képviselik ezt az új politikai modellt.
Valóság kontra válság
Ahhoz, hogy tartósan népszerű maradjon, a vezérnek állandó harci készültség kell, mert nem a valóság, hanem a válság termeli ki a karizmát, még akkor is, ha konstruált. A demokrácia- és politikaelmélet kutatójaként úgy látja, a tényeket magyarázhatja mindenki eltérően, de a folyamat most veszélyes irányt vett a sorosozással, a listázással,
mert az „ők” fogalma lassan a hazaárulókéval lesz egyenértékű.
Azt, hogy az egészségügy válságban van, kevesen vitatják, de a kormány azt csak másodlagos, harmadlagos üggyé tette, hiszen a migránsválság megmozgatta a szavazókat az olasz, német és osztrák választásokon is.
Orbánnak e téren jó volt a politikai érzéke.
A vidék és a város kettéválását a választáson kulturális okokkal magyarázza. A nyugat-európaihoz képest kevésbé lett multikulturális régiónk. Homogén, fehér, keresztény kultúránknak a tömeges bevándorlás kulturális sokkot jelent, a nagyvárosi kultúra mégis sokkal nyitottabb, mint a vidéki, ezért tarolt a Fidesz a kisebb településeken, a kevésbé iskolázottak között.
Vásárhely után indult be Orbán
Elismeri, a Fidesz minden előnyt kihasznált a választáson, olyan szabályokat érvényesített hatalmi helyzetével visszaélve, amelyek előnyösek voltak neki, az állami médiát propagandagépezetté tettet, de szerinte nem ez magyarázza a választási győzelmét.
Az Orbán-rezsimnek nagyon fontos, hogy az emberek rá szavazzanak, minél nagyobb számban. Nézze meg, mit csinált Hódmezővásárhely után Orbán Viktor! Nyakába vette az országot, és kampányolt.
Szerinte a migránskampány önmagában nem magyarázat a tömegre, amit megmozgatott. Vonzó, főleg pénzügyi közpolitikai témákkal hatott az emberi vágyakra. A kormánynak olyan fontos a többségi támogatás, a legitimáció, hogy korrigál is, ha kell, lásd vasárnapi boltzár. Szerinte a kormány nagyon is figyel arra, mikor állítanak korlátot önkényességének. A professzor arra a kérdésre, leváltható-e a Fidesz, azt mondja,
semmi sem tart örökké. A politika eléggé kiszámíthatatlan.
Szerinte eddig az Orbán-rezsimben a kormány leváltható volt, ezt mostantól megnehezítheti, hogy az újabb szupertöbbséggel a Fidesz előnyei könnyen összegződhetnek.
