A hatvani kerékpáros kalandpark, ahol nem lehet kerékpározni
Fotó: Átlátszó, 2016
Hatvanban már rég szükség lett volna el kerékpáros hídra, a város vezetői azonban ennél jóval komplexebb projektet álmodtak meg a területre: a híd mellé kalandparkot terveztek, a hatvani kerékpárutat pedig egészen a szomszédos Boldogig szerették volna meghosszabbítani.
Az 1,139 milliárdot felemésztő, Kalandozzunk kerékpárral a Zagyva folyó mentén nevet viselő projekt azonban sosem vált valósággá: a Zagyva árterében álló hidat felesleges kanyarok teszik közlekedésre alkalmatlanná, az egy év után újraaszfaltozott, illetve kijavított, ma pedig újra igen rossz állapotú kerékpárutat lassan meghódítja a nádas és a gyomok. Nagyobb gond is van azonban ennél, hiszen az út nem csatlakozik a környék hálózatához, és 2017 nyarán még nem is jutott el Boldogra: az aszfaltcsík a szántóföldek közt egyszer csak véget ér, a szomszéd település pedig csak egy rossz állapotú hídon és egy földúton át közelíthető meg.
A 2015 júniusi átadása után három hónappal máris lezárt pályát csak időszakosan, saját felelősségre, és külön nyilatkozat aláírása után használhatták a bátor biciklisek, ami a történtek ismeretében nem is meglepő, hiszen egy profi kerékpáros a népszerűsítéshez elengedhetetlen reklámfotók készítése közben az egyik kanyarban gerinctörést szenvedett. A városvezetők szerint a férfi engedély nélkül tartózkodott a pályán.
2017 júliusában az Alfahír riportere bejutott az ottjártakor zárva tartó parkba, ahol a terhelést már két éve nem kapott deszkákon komoly sérüléseket fedezett fel. Az MNO 2017 augusztusi helyszíni riportja idején a pálya nyitva állt, de azt a hatvani önkormányzat szerint több mint két év alatt összesen harminckilencen használták.
Az ötéves fenntartási kötelezettség miatt 2020 nyaráig nyitva tartó parkot a Mészáros Lőrinchez közeli Duna Aszfalt kivitelezte.
Az ország legfurcsább kilátótornya, „a Velencei-tó leendő ikonja”
A Velencei-hegység legmagasabb pontjára, a Bence-hegy csúcsára épült kilátó a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkári posztot két évvel ezelőttig betöltő L. Simon László projektjeként született meg, terveit azonban nem a nyolcvanmilliós keretösszeggel kiírt pályázat győztese, a Hello Wood, hanem a II. díjat érdemlő Kruppa Gábor – Merkel Tamás páros készítette.
A 2016 júliusában indult építkezésnek már 2017 januárjára végett kellett volna érnie, a projektet azonban félkész állapotában – a fővállalkozó cég gondjai miatt – leállították. A munkák ősszel folytatódtak, a bekerülési összeg pedig nyolcvanról száztíz millióra nőtt.
A húsz méter magasan lévő kilátószinttel rendelkező tornyot a tervek szerint októberben vagy novemberben át kellett volna adni, a projektről azonban egészen januárig semmit sem lehetett hallani.
L. Simon László végül egy Facebook-posztban adott hírt a fejleményekről:
“Ma bejártuk, holnap lesz a műszaki átadás. Az ünnepélyes avatást márciusban tervezzük.”
Így is történt: március 20-án L. Simon László és Semjén Zsolt jelenlétében megnyitott a torony, az eseményről beszámoló FEOL azonban már 140 millió forintos beruházásként említi a projektet.
Fotó: L. Simon László Facebook-oldala
A magaslesnek álcázott buszmegálló
A mindössze kétszázhatvanegy lakosú, Baranya megyei Nyugotszenterzsébetről két hónappal ezelőttig csak igen kevesen hallottak, a kis falu azonban hirtelen egy csapásra az országos médiafigyelem középpontjába került: új buszmegállóra volt szükségük, annak megszületését azonban az állam nem támogatta volna, így a leleményes polgármester egy kilátóra pályázott.
Az így megszületett magasles-szerű buszmegálló így végső soron egy kilátó, melynek megmászásához kilenc létrafokot kell leküzdenie az azt rendeltetésszerűen használni kívánóknak.
Tyukod, a kilátók faluja
A református templomát, valamint könyvtárként és diákotthonként használt kastélyát leszámítva nevezetességekkel egyáltalán nem rendelkező szabolcsi Tyukod az egyetlen magyar település, melynek neve ty-vel kezdődik, mégsem ez azonban a legfurcsább dolog, amit a községgel kapcsolatban említhetünk:
A községben a könyvtáros közmunkás is kaphatott 24 milliónyi uniós pénzt kilátóépítésre, sőt, a síkságon másik tíz család is jól keresett a kilátóépítéseken. – derült ki öt évvel ezelőtt a Hír TV Célpont című műsorából.
Az adás szerint még a könyvtári közmunkás sem tagadta, hogy nem a panoráma miatt vágtak bele az építkezésekbe. Neki ötmilliós haszna volt a 11,5 méter magas erdei közjóléti létesítményen, de csak azért, mert az időtállóság érdekében keményebb fából csináltatta, míg a többiek könnyebben szétrohadó, és jóval olcsóbb puha fenyőt használtak, hasznukat akár tízmilliósra növelve ezzel.
Tokaj-Hegyalja dísze, a sárazsadányi magaslati fejlesztőpark
Fotó: 444
Az ökoturisztikai parkot, tanösvényt, mozgáskorlátozott játszóparkot, csónak- és kishajó kikötőt és kalandparkot is magában foglaló intézmény a 2,3 milliárdos, Tokaj-Hegyalja turisztikai fejlesztését célul kitűző program részeként született meg, a kétszáznegyven fős Sárazsadányon azonban épp abból nincs sok, ami a hely életben maradásához létfontosságú lenne:
Fotó: 444
A harminchat kishajót is befogadni képes, a Bodrogra épített kikötőt, illetve a KRESZ-parkot, a játékokat és a földből épített kerékpáros pályát azóta sem használják, az pedig már fél évvel megnyitása után, a 444 olvasójának 2016 augusztusi fotóin is úgy nézett ki, mint egy évek óta elhagyatott terület.
Fotó: 444
Az MNO 2016 októberi helyszíni riportja sem festett sokkal szebb képet a területről, az azonban egyértelmű, hogy a projektre szánt összeget a falusi turizmus más területein is kamatoztathatták volna a bolt, kocsma, étterem és dohánybolt nélküli faluban.
A másfél millió forintos lépcsőfok
A XI. kerület 2014 tavaszán uniós támogatásból bővítette, illetve újította fel a Bartók Béla úti B32 Galériát, ahol akadálymentesítés címén egy 1,66 millió forintért kapható mozgássérült liftet szereltek fel ahelyett, hogy a szoba padlószintjét néhány centiméterrel megemelték volna, majd egy rámpával tizedannyiból megoldották volna a problémát – derítette ki az Index.
A felcsúti kisvasút
A nem csak szimpla kisvasútépítési, hanem turisztikai céllal is megszületett, eleve veszteségesnek tervezett felcsúti kisvasúton naponta átlagosan alig néhány tucatnyian utaztak, de az összesen 857 millió forintból (ebből közel 600 millió uniós támogatás volt) létrejött vonalat az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának tényfeltáró bizottsága azonban rendben találta – legalábbis Deutsch Tamás szerint.
Az ország legalacsonyabb kilátója
Negyven centiméter – ilyen szédületes magasságba emelkedik a bronziránytűvel is megspékelt bodrogkeresztúri kilátó, mely az azt körülvevő pihenőhellyel együtt 39 millió forintba került.
Ez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint teljes reális összeg volt, hiszen az uniós pénzből a tereprendezés, a szemét elhordása és a környező erdőrész megtisztítása 19-20 milliót, az autóutak, gyalogjárók, padok, a szalonnasütő hely, illetve a kőlappal fedett dombocska kialakítása pedig további közel húszmilliót vett igénybe.
A kilátóra azért volt szükség, hogy a turisták ne a vízmű szomszédos dombjáról nézzenek le a völgybe, melyre felmászni egyébként tilos. A dolog szépséghibája, hogy az új kilátó alacsonyabb a régi dombnál, de az index kérdésére az NFÜ szóvivője kifejtette: azt szándékosan tervezték ekkorára.
A digitalizált magyar kultúra fellegvára
Fotó: Komka Péter / MTI
A hangzatos nevű Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és Digitális Erőmű 2016 nyarán, közel két évvel ezelőtt nyílt meg az egykori Ózdi Kohászati Üzemek területén, a szépen felújított épületekre, illetve a projektre szánt 3,7 milliárd forintos összeg azonban finoman szólva is irreális, főleg, hogy 2017 első napján a számos félkész honlappal rendelkező Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) megszűnt, a projekt egyik lényeges pontját jelentő digitalizálási feladatokat azonban épp ezért nem tudták ide csoportosítani. emellett persze a kiállítás elhelyezése is komoly hiba volt, hiszen a fővárostól százhatvan kilométerre fevő Ózdig kevesen utaznak egy jókora kiállításért.
A munkák egyetlen racionális oka az lehetett, hogy az EU-s pályázati pénzek elnyerésére az ország kevéssé fejlett régióinak jóval több esélye van, hiszen az Európai Unió szem előtt tartja az országokon belüli különbségek eltüntetését.
Az Ózdnak ígért teljes arculatváltás, illetve a kulturális fővárosi szerep a MaNDA megszűnése miatt nem válhatott valósággá, a magyar múzeumok kincsei pedig nem itt válnak majd a direkt erre létrehozott honlapon át bárki által elérhető, forgatható háromdimenziós modellekké.
Maradtak tehát a látogatók által is felpróbálható filmes jelmez-másolatok, a leírások nélkül kiállított jelmez- és díszlettervek, az ugyanazt a rövid filmet egész napon át ismétlő projektorok tucatjai, a filmplakátok és a filmművészet világából származó gépek, és egy óriási, teljesen funkciótlanul a tér közepére állított tank.
Fotó: Komka Péter / MTI
A látogatók érthető módon nem is igazán szállják meg a komplexumot: a Magyar Narancs információi szerint az első öt hónapban mindössze 3440 fő járt a falakon belül, ebben azonban benne vannak a programokon résztvevő látogatók is, sőt, az időszak első felében az élménypark kiállításait a látogatók ingyenesen járhatták végig.
Az épületek felújítását egyébként a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. végezte.
A rakamazi tanösvény, ami talán sosem lesz kész
A Nagy-Morotva Vízi Tanösvény kialakítása és környékének fejlesztése címen születő pénzégetőben 2,2 kilométer hosszú tanösvénynek, illetve a helyi állatfajokat bemutató kiállításnak, látogatóközpontnak és kiállítóteremnek kellene állnia, melynek már 2014-ben közel 79 ezer látogatót kellett volna fogadnia.
A valóság ennél azonban jóval szomorúbb: az önrészt is egy hatvanmilliós uniós segítséggel kiegészítő önkormányzat ugyan hitelt is vett fel a 660 milliós projektre, melynek már első szakaszát is jókora csúszással adták át, a teljes projektet azonban még ma, öt évvel a 2013 tavaszi határidő után sem sikerült lezárni. A komoly hiányosságokkal, részben átadott épületegyüttesről Farkas Ernő polgármester leváltása után derült ki az igazság, a tanösvény és az épületek pedig azóta sem látogathatók.
A Nagy Teknősház nevet kapott látogatóközpontra és kiállítóteremre, illetve a 2200 méteres ösvényre még további 140 millió forintot kellett volna költeni, erre azonban már nem jutott keret. Az új városvezetés két évnyi haladékot kapott, a kormány viszont további 80 millió forinttal ajándékozta meg az időközben újabb hatvanmilliós hitelt felvett önkormányzatot, így végül kerek 800 millió forintból éppen a határidőre sikerült elvégezni a szükséges munkákat – írta másfél évvel ezelőtt a 444, hozzátéve, hogy Rakamaznak további 228,5 milliós, önrész nélküli támogatásra van még szüksége ahhoz, hogy a projekt végre befejeződhessen, és megnyithassák a kapukat az első látogatók előtt.
Ezen a ponton már Lázár Jánosnak is megvolt a véleménye az egészről, és bírálta az önkormányzatot a több mint félmilliárdos uniós forrást jobbára nyom nélkül elnyelő pályázat miatt. A park pedig máig sem nyitott meg, noha kisebb épületét rendszeresen bérbeadja az önkormányzat.
