A határozat egy indianai drograzziához kapcsolódik, mikor a rendőrök több mobiltelefont foglaltak le és a hívószámaik megállapítása után bekérték a híváslistákat, amelyek alapján a tulajdonosokat kábítószeres ügyletekhez tudták kötni. Az egyik elítélt, a 10 évet kapott Abel Flores-Lopez azonban kifogásolta, hogy a rendőröknek bírósági felhatalmazás nélkül vizsgálták át a készülékeket.
A chicagói fellebbviteli bíróság csütörtökön elutasította ezt a kifogást, amit azzal indokolt, hogy a személyes adatokat az adott esetben csak csekély mértékben sértették meg, és nem sérült az amerikai alkotmány negyedik kiegészítése, amely tiltja az indokolatlan átkutatást.
A bíróság ugyanakkor – részben legalábbis – abban is állást foglalt, hogy milyen mélységbe merészkedhet el a rendőrség egy elektronikus szerkezet átkutatásában. A kérdés különösen fontos az “okostelefonok” esetében, amelyek alkalmazásai lehetővé teszik például, hogy a hatóság emberei egy webkamera segítségével betekintsenek a tulajdonos lakásába, ami “virtuális házkutatást” jelentene.
Richard Posner bíró a mobiltelefonnal kapcsolatban a zsebnapló analógiáját hozta fel: a rendőrség abban is külön felhatalmazás nélkül is elolvashatja a tulajdonos címét, de a többi tartalmat nem. A mobiltelefon esetében ugyancsak megengedett a készülék bekapcsolása annak érdekében, hogy kiderüljön a száma, de a benne található fájlok és levelek megnyitása már tilos.
