A Nemzeti Sportcsarnok új nevét hivatalosan a Magyar Vívó Szövetség (MVSZ), valamint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) közös rendezvényén kapta meg. Az ünnepségre a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásával került sor.
Gerevich Aladár 1910. március 16-án született és 1991-ben hunyt el. Páratlan olimpiai sikereit 28 év alatt halmozta fel kard- és tőrvívásban, és még ennél is sikeresebb lehetett volna, ha két alkalommal nem maradnak el a nyári játékok a II. világháború miatt.
A legendás vívót ábrázoló szobrot, Pató Róza alkotását Gerevich Aladár fia, Pál és unokája, György leplezte le.
“Gerevich Aladár olyasmit ért el – hét ötkarikás aranyérem hat különböző olimpián -, amit talán soha senki nem fog megismételni”, állt abban a levélben, amelyet a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) elnöke, Aliser Uszmanov írt, és amelyet Makszim Paramanov olvasott fel a rendezvényen.
Az ünnepségre már a helyére is került a csarnok új felirata – ezt a jelenlévők közösen meg is tekintették . Gerevich Aladár relikviáiból készült egy emlékfal is, melyet a vívóteremben helyeztek el.
Gerevich Aladár 1932-ben, Los Angelesben nyerte az első és 1960-ban, Rómában, ötvenévesen a hetedik olimpiai bajnokságát. Hat csapatsikernek volt részese, az 1948-as londoni játékokon pedig egyedül is győzött. Egyéniben 1952-ben, Helsinkiben ezüst-, 1936-ban, Berlinben bronzérmes volt, s a finn fővárosban a tőrcsapat tagjaként is dobogós pozícióban, a harmadik helyen végzett.
