Oroszországban sohasem volt, nincs, és remélem, hogy sohasem lesz állami doppingrendszer, amivel megpróbálnak bennünket meggyanúsítani, sőt, megvádolni”
– jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Cseljabinszkban.
Az orosz vezető mindemellett elismerte, hogy csakúgy, mint sok más országokban, Oroszországban is van doppingolás, az egyes eseteken az orosz vezetés “dolgozik és dolgozni fog”. Mint mondta, a doppingváddal illetett sportolókat polgári bíróságokon kell megvédeni.
“Úgy gondolom, hogy a különleges bírósági rendszerek itt már nem elegendők, általános polgári bírói testületekhez kell fordulni” – hangoztatta. A szövetségi szintű és a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerdán közölte: nem igazak a 2016-os McLaren-jelentésben leírt, az ország sportolóinak állami szintű doppingolására vonatkozó állítások.
Az SZK szerint “a WADA (a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) által felkért független szakértő, Richard McLaren azzal kapcsolatos érvei, hogy a szocsi téli olimpia doppinglaborjában a pozitív mintákat negatívra cserélték, valamint hogy Oroszországban állami doppingprogram működne, cáfolatot nyertek”.
Mindemellett Oroszország – az SZK javaslatára – kérni fogja, hogy az Egyesült Államok adja ki Grigorij Rodcsenkovot, az orosz antidopping labor korábbi vezetőjét, aki a vádak szerint segített eltitkolni a rendszer működését a 2014-es téli olimpián.
A WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság az oroszok államilag támogatott, rendszerszintű doppingolását feltáró jelentése szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között 30 sportágban mintegy 1000 sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el.
A McLaren-jelentés után a NOB – a WADA ajánlásával ellentétesen – a nemzetközi sportági szövetségekre bízta, hogy engednek-e orosz versenyzőket indulni a tavalyi riói olimpián, azzal a kitétellel, hogy a jelentésben nevesített sportolók semmikképpen sem indulhatnak. Rióban orosz atléták – egy kivétellel – és súlyemelők sem szerepelhettek, összesen 279-en képviselhették az országot Brazíliában. A riói paralimpiáról pedig – csakúgy mint a 2018-as téli paralimpiáról – valamennyi orosz sportolót kizárták. Az orosz sportolók pjongcsangi, téli olimpiai részvételéről a NOB végrehajtó bizottsága december 5. és 7. közötti ülésén születhet döntés.
Viljegzsanyin a 2014-es olimpián Nyikita Krjukovval ezüstérmes lett csapatsprintben, a maratoni versenyen pedig második lett Alekszandr Legkov mögött, aki szintén megbukott, és szintén örök eltiltással sújtották. Petuhov nyolcadik, Sapovalova pedig 28. volt a sprintszámban, Ivanovának eredetileg a 17. hely jutott a 10 kilométeres, klasszikus stílusú viadalon, 30. a tömegrajtos 30 kilométeren, a csapatsprintben pedig, akárcsak a 4×5 kilométeres orosz stafétával, hatodikként ért célba.
