A kormány nem az Európai Bizottság által megadott, az általánosnál rövidebb, egy hónapos, hanem két hónapos határidő szerint válaszol a civil szervezetek átláthatóságát érintő kötelezettségszegési eljárásban érkezett bizottsági véleményre, és visszautasítja, hogy a bizottság „indokolatlan és hátrányos” módon tűz ki határidőket az országgal szemben – közölte az Igazságügyi Minisztérium hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben ismertették: a kötelezettségszegési eljárás, amely azért indult júliusban, hogy a „külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló” törvény összhangban van-e az uniós joggal, október 4-én lépett újabb szakaszába, amikor megérkezett a bizottság indoklással ellátott véleménye. Megjegyezték: ebben az EB az általános gyakorlatnak megfelelő két hónapos határidőtől eltérően ismételten egyetlen hónapot ad a magyar válasz kidolgozására, amelyet tehát a bizottsági kérésnek megfelelően november 5-ig kellene megküldeni.
Felhívták a figyelmet: ezzel a bizottság „öt hónapon belül immáron hetedik alkalommal” ír elő egy hónapos vagy még rövidebb, négy-, illetve kéthetes válaszadási határidőt, így három különösen bonyolult kötelezettségszegési ügyben (kvóta, civil szervezetek átláthatósága, nemzeti felsőoktatási törvény módosítása) kellett párhuzamosan, indokolatlanul rövid határidők mellett megtenni a magyar észrevételeket.
Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára az MTI-nek telefonon elmondta: sérelmezik, hogy a kötelezettségszegési eljárásoknál megszokott két hónapos válaszadási határidőket az unió három ügyben, összesen hét alkalommal lerövidítette. Hat alkalommal egy hónapra, egy esetben pedig két hétre – tette hozzá.
Mindhárom frekventált ügy, az egyik a kötelező betelepítési kvóták, a másik a civil törvény, a harmadik pedig a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügye – hívta fel a figyelmet. Úgy értékelt: mindhárom politikai ügy, a jogi megítélésben véleményük szerint a magyar álláspont „világosan tisztázott”. Ez jogilag is kifogásolható, mert azzal, hogy az időt lerövidítik, egy precíz válasz összeállítását is megnehezítik – jelezte az államtitkár.
Völner Pál kiemelte: a kormány álláspontja szerint „mindhárom ügy Soros Györgyhöz köthető”, a CEU-ügynél az ő egyeteméről van szó a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül, a civil törvényt az általa támogatott NGO-k támadják legélesebben, és a kvótaügyben pedig „egyfajta betelepítési mechanizmust” szeretne megvalósítani.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy a bizottság éppen ezekben az ügyekben a szokásos eljárásrendtől eltérően, gyorsítva, „példát statuálva akar döntést kierőszakolni”. Közölte: a kormány eddig minden határidőnek meg tudott felelni, de „jogilag nonszensznek” tartják a határidők lerövidítését ezekben a reflektorfényben lévő ügyekben, erre szeretnének rámutatni ezzel a demonstratív lépéssel.
A minisztérium a közleményben egyébként hangsúlyozta: Magyarország, figyelemmel a lojális együttműködés elvére, illetve bízva a konstruktív dialógus eredményességében, eddig minden esetben „erőforrást nem kímélve tartotta a rendkívül szigorú válaszadási határidőket”. Minden alkalommal határidő-hosszabbítási kérelemmel fordult a bizottsághoz, amely azt „sommásan, érdemi indokolás nélkül” elutasította – tették hozzá.
Álláspontjuk szerint ez önkényesen alkalmazott nyomásgyakorlás, amely „egyértelműen sérti” Magyarország jogát a tisztességes eljáráshoz és védekezéshez. Közölték: mindezekre tekintettel a kormány úgy döntött, hogy válaszát az évtizedes gyakorlatnak megfelelő két hónapos határidővel, december 5-ig küldi meg az EB-nek. Magyarország elkötelezett a dialógus folytatása iránt, de elvárja, hogy ne csorbuljon joga a védekezéshez – olvasható a közleményben. (MTI)
