A Világbank minden évben közli, hogy az egyes országok külföldön dolgozó állampolgárai GDP-arányosan mennyi pénzt utalnak haza.
Az alábbi ábrán az látható, hogy Magyarország a harmadik legtöbb pénzt fogadta külföldön dolgozó állampolgáraitól az európai országok között 2015-ben. GDP-arányosan az első Lettország 5 százalékkal, a második Horvátország 4,2 százalékkal, a harmadik Magyarország 3,6 százalékkal.
(Egy másik statisztika szerint a magyar hazautalások a gazdaság éves teljesítményének 3 százalékát tették ki 2015-ben, ami akkor nagyjából ezermilliárd forintot jelentett).
A hazautalások azért jók egy országnak, mert:
- más külső forrásoknál stabilabb külső finanszírozási forrást jelenthetnek egy gazdaság számára
- pozitívan befolyásolhatják a gazdasági növekedés alakulását
- javítják az ország folyó fizetési mérleg egyenlegét.
Általánosságban elmondható, hogy minél szegényebb egy ország és minél alacsonyabb az életszínvonala, arányosan annál több pénzt utalnak haza a gazdagabb külföldi országban dolgozó állampolgárai. (Bár azért itt is vannak kivételek, például Luxemburg).
Afrikai és ázsiai országok vezetnek
A Világbank adatai szerint, a külföldi munkavállalói jövedelmek és átutalások GDP-arányos értéke jellemzően az ázsiai és afrikai országokban a legmagasabb, míg a Magyarországon tapasztalható érték a régióhoz képest jelentősebb, és folyamatosan emelkedik.
Az alábbi frissebb grafikán jól látható, hogy a világon Nepálba érkezik a legtöbb pénz a világon a külföldön élő állampolgáraitól (a GDP 31,2 százaléka), második a Kirgiz Köztársaság (30 százalékkal).
A grafika 2016-os adatai szerint Magyarország már a GDP-jének 3,707 százalékát fogadja külföldi magyaroktól, 2015-ben ez még 3,6 százalék volt.
Kattintson kétszer a nagyításhoz!
