Nem akarnak rosszat, de nem hallgatnak az intésre, és a tudatlanságuk miatt tévtanokat is terjesztenek
– mondta a Felház vezetőiről egy teológus, és megfogalmazták ezt hasonló formában lelkészek és más teológusok is.
Csak olyanokat kérdeztem, akik jártak már Felházon, vagy van róla tudomásuk első kézből, nem csak hallomásból vagdalkoznak. Beszélgetőtársaim közül többen személyesen is ismerik a fiúkat, ezért nem volt ritka, hogy úgy vezették be a kritikát: „nagyon jó gyerekek”, „tiszták a szándékaik”, „mély és őszinte a hitük”, ám ezután mindig jött a „de.” Ez pedig kivétel nélkül arra vonatkozott, hogy teológiai tudás nélkül beszélnek nagy közönséghez Istenről és a Bibliáról.
Prekopa Donát szerint viszont: „Az Újszövetségben Jézus azt mondja: Itt vannak ezek a csodák, amiket én teszek, menjetek, és tegyétek ugyanezt. És nem azt mondja, hogy végezzetek el egy teológiai főiskolát, szerezzetek képesítést, ha elég öregek és tapasztaltak vagytok, akkor kérjetek engedélyt ettől és attól, és utána álljatok az emberek elé.”
„Nem akarunk konfliktust, de Isten szava az első”
A teológiával foglalkozók azt mondják a felházasok érveire, hogy bizonyságokkal nehéz vitatkozni, és hiába mondanak bármit nekik, ők szelektíven hallják meg a kritikákat, és makacsul ragaszkodnak az elképzeléseikhez.
Azt csináljuk, amit Isten mondott nekünk, ha ebből konfliktus adódik, akkor Isten szava az elsődleges
– mondta valóban eltökélten Orbán Gáspár, de azt is hozzátette, hogy figyelnek saját pásztoraikra, és a Felházra járóknak is azt tanítják, hogy hallgassanak lelkészeikre, ismerjék el a tekintélyüket, és teológiai kérdésekben hozzájuk forduljanak.
Arról beszélnek, az ő szerepük más, mint a teológiát ismerő papoké, lelkészeké, pásztoroké: azt tekintik feladatuknak, hogy segítsenek élő hitre jutni az embereknek, akiket aztán gyülekezetekbe irányítanak. Tehát szerintük egyértelműen az egyházat szolgálják. Mindössze egyetlen fiatalt találtam, aki kizárólag Felházra jár, más gyülekezetbe nem, viszont akikkel beszéltem, többnyire olyan szabadegyházakhoz tartoznak, amelyektől nem idegen a Felház világa.
Mivel ezek a gyülekezetek újprotestánsak, a történelmi egyházak közül a protestánsok érezhetik úgy leginkább, hogy „veszélyesek” a híveikre. De ez nem jelenti azt, hogy a Felház híveket szipkázna el tőlük, bár adódnak konfliktusok.
Ő a karizmatikus vonalat képviseli, de a református teológiai kereteken belül. A karizmák a Szentlélek ajándékai, amelyeknek céljai az evangelizálás. Ilyen karizmák a gyógyítás és a prófétálás is.
Egy református lelkész arról beszélt, hogy az ifijei közül többen járnak Felházra, de „a koncertek miatt és más keresztény fiatalokkal ismerkedni, párt választani”, a prédikációkkal viszont kritikusak.
Ezt azzal magyarázta a lelkész, hogy a karizmatikus gyülekezetekben sokan a vezetők isteni ajándékaihoz mérik magukat. Azon mérik le saját hitüket, és közelségüket Istenhez, hogy ők maguk képesek-e csodákat tenni, prófétálni. A gyülekezet tagjai hajlamosak magukat a vezetőkhöz hasonlítani, akik viszont azt állítják, személyes kapcsolatuk van Istennel, amivel „uralkodnak a gyülekezeti tagok hitén.” A felházasok ellenben azt állítják, ügyelnek arra, hogy ne a karizmák álljanak a középpontban, igyekeznek mindenkinek a tudomására hozni, hogy Isten szeretete és a hit nem ezen mérhető le.
Anatéma
A Felház vezetői kerülik, hogy teológiai kérdésekben megnyilatkozzanak.
Mondhatják, hogy ők nem gyülekezet. Mondhatják, hogy személyes tapasztalatról beszélnek. Ettől még van teológiájuk, de el tudom képzelni, hogy ők nem tudnak erről
– mondta egy egyetemen tanító teológus, akivel közösen néztem meg a MOM Sportban készült felvételeket. Azt mondta, „nagyon érzelmesek és hatásosak”, de a teológiai alátámasztásuk gyenge, több helyen rá tudná bizonyítani, hogy eretnek tanok is keverednek a biblikus üzenetekkel.
A fiúk ezt máshogy érzik, szerintük ők személyes kapcsolatban vannak Istennel, aki beszél hozzájuk – eretnekségről tehát szó sem lehet. Volt olyan lelkész, aki erre gúnyosan csak annyit mondott, hogy
Isten nem így beszél az emberekhez. Nem mondja azt, hogy fiam, legyél traktorszerelő, te meg ács.
Szerinte ez is tévtan, amit úgy neveznek, hogy misztikus vezetés, és az újkálvinista teológiába biztosan nem fér bele. Egy másik lelkész azt mondta, hogy „Isten az Íráson keresztül beszél. Hogy képzelik, hogy beszél velük? Ha így van, akkor azt hozzá kellene csapni a Bibliához”, majd megjegyezte, hogy „ez a XXI. század legnagyobb herezise”.
Ezek a dolgok másoknak is feltűnhettek, ugyanis
A püspök erre a következőt válaszolta Orbán elmondása alapján: „Miért mondanám ki, amikor nem akarnak új felekezetet, egyházat alapítani, gyülekezetet sem, hanem azt akarják, hogy az egyházak és a felekezetek megerősödjenek?”
Anélkül, hogy teológiai mélyvizekre eveznénk, még egy dolgot érdemes kiemelni, amiben komoly vita van a szabadegyházak, a hozzájuk közeli Felház, illetve a másik oldalon a történelmi egyházak között. Az antinomianizmus azt tanítja, hogy a hívők nem állnak semmiféle törvény alatt, több teológus szerint a Felházakon elhangzó tanítások ehhez a szélsőséges keresztény nézethez állnak közel. Azzal, hogy azt mondják, Isten Atyaként szeret mindenkit, legyenek bármekkora bűnei, többek szerint belecsúsznak az antinomianizmusba.
Prekopa Donát amikor ilyesmiről beszélt, a következőt mondta:
Mindannyian Isten gyermekei vagyunk, és Isten szereti a gyermekeit. Nem tudom, milyen teológiai alappal lehet azt mondani, hogy valakiket Isten nem szeret, én biztosan tudom, hogy mindenkit szeret.
Orbán Gáspár kifejtette, hogy szerinte „a megtérés célja az Istennel való közösség, ehhez pedig el kell fordulni a bűnöktől és oda kell fordulni Jézushoz, aki elvezet bennünket az Atyához. Ez egy hosszabb folyamat is lehet, de a lényeg, hogy Jézus veszi el a bűnöket, amik elválasztanak Istentől. Ha engedjük neki, hogy ezt megtegye, élő kapcsolatba kerülünk Istennel.”
„Szektások és hippik”, a leggyorsabban növekvő keresztény egyház
Azt Prekopáék is elismerték, hogy nem minden felekezet gyülekezeteiben fogadják őket egyformán jól. A történelmi egyházak sandábban nézik a Felházat, a pünkösdi-karizmatikus gyülekezetek közül a Hit Gyülekezete nem örült annyira a megjelenésüknek, de aztán megbékéltek a Felházzal, Németh Sándor vezető lelkész a gyülekezete előtt tisztázta, hogy nincs baj velük.
Úgy tudnám elmagyarázni a pünkösdi-karizmatikus gyülekezetek viszonyát, hogy van az egyik oldalon a Hit Gyülekezete, egy nagy tömb, mint a Fidesz a jobboldalon, a másik oldal pedig töredezett, mint a baloldal, de igazából nincsenek köztük nagy különbségek
– írta le egy fiatal lelkész a viszonyokat. A Hit Gyülekezete a legutóbbi népszámlálás szerint a negyedik legnagyobb felekezet Magyarországon.
A „túloldalon” a legnagyobb tömb a Budapesti Autonóm Gyülekezet, amely a Hit Gyülekezetéből vált ki 1998-ban különböző konfliktusok miatt. Hasonló gyülekezet a Mindenki Temploma (régebben Sion Temploma), ahová a felházas Ember Illés tartozik, valamint az Omega Hálózat, amelynek zuglói gyülekezetébe jár Prekopa Donát. Továbbá a Golgota, ahová Németh Bálint üzletember járt korábban – ő azt az alapítványt vezeti, amelyik a Felháznak külön számlát tart fent.
Érdekesség, hogy Németh Sándor a Sion Templomát alapító Bereczki-házaspárnál tért meg, amelyet nem sokkal a hatvanas évekre tehető, az államszocialista Magyarországra is elérő második pünkösdi-karizmatikus ébredési hullám után alapítottak.
Az első pünkösdista ébredés a XIX. század végén kezdődött. Egy amerikai lelkészt, Charles Fox Parhamet szokás az alapító atyának tartani. Parham és felesége 1897-ben betegedett meg súlyosan, majd meggyógyultak, amit isteni erőnek tulajdonítottak, ezért egy évre rá missziót alapítottak a kansasi Topekában.
A pünkösdisták hangsúlyozzák Isten személyes megtapasztalásának fontosságát, mélyen hisznek Jézusban, és a Szentlélekkel keresztelkedést legalább annyira fontosnak tartják, mint a megtérést.
A református gyülekezetbe járó Orbán Gáspár az erről szóló kérdésemre rávágta, hogy ők nem pünkösdiek, és valóban nem azok, hiszen minden keresztény felekezetből szívesen látnak embereket, de Prekopa Donát már úgy válaszolt, hogy érti, miért látnak párhuzamokat sokan.
Ez azért érdekes, mert ez egyrészt sokat elárul a történelmi egyházhoz való viszonyukról, másrészt a most zajló, harmadik karizmatikus hullámhoz tartozó külföldi gyülekezetektől is sokat merítenek. A karizmatikus hullám nem feltétlenül pünkösdista, ez a történelmi egyházakon belül is érezteti hatását.
A hatvanas években már sikerült megvetniük a lábukat, bár szinte föld alatt kellett működniük az ateista rezsimben, még úgy is, hogy 1947-től bejegyzett egyház lehettek.
A második ébredési hullám San Franciscóból indult, ahol a hippiket akarták megfogni a keresztények, ekkor lett a pünkösdiek sajátja az az antinomianizmus, amiről már volt szó:
A harmadik hullám nem sokkal később, a hetvenes évek végén indult. Ez John Wimber nevéhez kötődik, aki Vineyard néven alapított templomot, onnan elindult egy nagy karizmatikus ébredési mozgalom, ami főleg az USA-ban érezteti hatását. Egyébként a pünkösdizmus jelenleg a leggyorsabban növekvő keresztény irányzat, főleg Dél-Amerikában és Afrikában van rengeteg híve. Nem véletlen, hogy Orbán és Prekopa élő hitre jutásában is a közös pont Afrika. Ahogy az sem, hogy 2016 májusában Wimber egyik tanítványa, Blaine Cook beszélt a Körcsarnokban tartott Felházon.
Wimber azt mondta, a Vineyardnak nincs teológiája, leértékelt mindenféle dogmatikát, és munkája folytán a karizmatizmus teret hódított a klasszikus protestáns gyülekezetekben. A lehető legalacsonyabb belépési küszöböt igyekezett felállítani, azt hirdette, Isten mindenkit úgy szeret, ahogy van, a megtérés csak akarat és vágy kérdése, mindössze Jézus Krisztust kell beengednünk a szívünkbe. Ismerős?
„Az evangélium terjesztése minden pénzt megér”
A Felházban a pünkösdisták tanaihoz hasonló teológia jelenik meg, de különbség, hogy nem lesz belőlük gyülekezet, mert Prekopa beszámolója szerint Isten azt mondta neki, még a kezdeti imatalálkozó idején, hogy a Felház nem válhat azzá.
Ennek iszonyatos jelentősége van, és nem is lettünk gyülekezet. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek azt mondjuk, hogy menjen vissza a gyülekezetébe, ha van, ha nincs, akkor keressen egyet. És vigyék azt a tüzet, amit a Felházon megtapasztaltak, építsék a gyülekezetüket
– magyarázta Orbán Gáspár, hogy mit tartanak feladatuknak, ezért nem is értik, miért tartják konkurenciának őket. Főleg, hogy a gyülekezeteknek fizetendő egyházi tizedet sem kérik el a Felházra járóktól, hanem arra biztatják a jelenlévőket, hogy ezen felül adományozzanak nekik.
A teológiai kritikák mellett a pénzügyek miatt kapják rendesen az ívet a felházasok.
Ilyen kérdések merülnek fel többekben, emiatt a Felház Facebook-oldalán már külön videóban foglalkoztak a pénzügyeikkel.
A legegyszerűbb kérdés, hogy miért rendeznek drága eseményeket. Egyrészt azért, mert a fiatalokat úgy tudják becsábítani, hogy központi klubokat bérelnek ki. Másrészt Prekopa elmondása alapján azok a helyek rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, ahová mennek – ha nekik kellene vinni a technikát, anyagilag ugyanott tartanák: alkalmanként egy-másfél millió forintnál.
A sok érdeklődő miatt drágábbak a rendezvények, a drágább rendezvények miatt viszont ritkábban tudják megtartani ezeket.
Nem vagyunk megalománok, nem akarunk mindenképp gigahelyeket és luxuskörülményeket teremteni, de az evangélium terjesztése minden pénzt megér
– mondta Prekopa Donát.
Mivel nem bejegyzett egyház a Felház, ezért adományokra szorul. Nem titkolják, hogy vannak, akik százezres nagyságrendű összegeket is adnak nekik egyszerre, mások ezreseket dobálnak az adománygyűjtő dobozokba a rendezvényeiken. Több ilyen adománygyűjtést láttam, tolakodónak nem volt nevezhető, bár volt, hogy elhangzott, Isten látja, mekkora adományt engedhet meg magának valaki.
A fiúk szeretnének a lehető legátláthatóbban működni, hamarosan elkészül a honlapjuk is, ahol megtalálhat minden közzétehető szerződést, „aki ezen akar csámcsogni.” Azt mondják, nem titkolnak semmit. Előre bejelentették, hogy pénzgyűjtő (fundraising) vacsorát tartanak, ahol „keresztény üzletemberekkel” találkoztak – ennek a sikerességéről még nem tudtak beszámolni, de reménykednek. Voltak olyanok, akik szerint csak azért „törleszkednek üzletemberek, vállalkozók a Felházhoz, mert Gáspár benne van.”
Az alkalmakon dobozokba gyűjtik az adományokat, itt nyílna tér az ügyeskedésre, de egyébként videodokumentáció készül minden adománydoboz felbontásáról. Ha tele lennének pénzzel, azt mondják, nem keresnének nagyobb adományozókat például ahhoz, hogy vegyenek egy fényképezőgépet. Ezzel szemben fel lehetne hozni, hogy a fiúk viszonylag gyakran járnak külföldi gyülekezetekhez, konferenciákra, de akiknek volt pénzük Afrikába utazni, azok miért szorulnának egyetemisták által bedobált „aprópénzre?”
A bankszámlaszámukat a 2007-ben közhasznú egyesületként bejegyzett Kelet-Európai Utógondozottakért és Lakóotthonokban Lakókért Alapítvány (KUL) vezeti, elkülönítve az alapítvány saját pénzétől. Ennek az alapítványnak Németh Bálint a vezetője, aki a 2014-ben alapított Cross Sound keresztény zenei fesztivál egyik kigondolója. Némethet úgy írta le több forrásom, mint aki mentorként segíti a fiúkat, vállalkozóként jó kapcsolatokkal rendelkezik, emellett élő hitű keresztény, a Golgota gyülekezet tagja volt.
Az alapítványról mindenki szuperlatívuszokban nyilatkozott, mondván, nagyon sokat tesznek az állami gondozásban felnőtt gyerekekért.
Egyetlen olyan történettel találkoztam a pénzügyekkel összefüggésben, ami erkölcsi kérdéseket vet fel. Egy szülő, miután a Felházra kezdett járni a gyereke, úgy érezte, elveszíti vele a kapcsolatát, ezért nagyobb összegekkel támogatja a Felházat. A helyzet nehéz, de a felházasok senkit nem biztatnak arra, hogy sok pénzt adjon nekik, vagy hogy nyúzza otthon ezért a szüleit.
Orbán Gáspár azt mondta, ő is megélte otthon, hogy a szülők milyen riadtan fogadják, amikor valakinek így elmélyül a hite.
A szülőnek csak azt tudnám mondani, hogy szeresse a gyerekét
– tanácsolta Gáspár, a gyerekkel pedig közösen imádkozna a szülőkért. Ember Illés azt mondta, a szülőket is szívesen látják Felházon, néhányan követték is már a gyereküket. A fiúk ettől függetlenül azt mondják, hogy nem akarják senki torkán letuszkolni a hitüket, nem akarnak minden szembejövőt megtéríteni, egyszerűen csak megélik a hitüket, és nekik úgy természetes, ha beszélnek Jézusról.
„Egy konfliktust okozó, de pozitív változás történik ilyenkor az emberben” – mondja Illés, Donát pedig helyesel, és abban reménykedik, hogy nekik is köszönhetően egyre többen jutnak majd élő hitre, így tüzek gyúlnak, végül „ez az óriási tűz egész Magyarország kultúráját fogja megváltoztatni. Vagy akár egész Európáét.”
Hogy ez miként fog történni, az egyelőre még rejtély. Az Istentől kapott útmutatásuk része, hogy nagyjából addig csinálják a Felházat, amíg egyetemisták. Titokzatosan annyit mondanak, hogy ez lehet egy-két év, de akár tíz is. Hogy miért, amikor hamarosan Gáspár és Illés is diplomázik? Azért, mert amikor megemlítettem Gáspárnak, hogy úgy tudom, ógörög tankönyveket és dogmatikákat vásárolt nemrég a Bibliás Könyvesboltban, amelyek majd jól jöhetnek a teológia szakon, csak annyit mondott, hogy meglepően jók az értesüléseim. Ettől függetlenül még a legjobb barátai előtt is titok, hogy ez-e a jövő.
