Ha valaki, akkor a kétszeres világ-, és egyszeres Európa-válogatott Iváncsik Mihály (55) joggal mondhatja, hogy az alma nem esik messze a fájától, mert az egykori kézilabdázó hírességnek mind a három – most már felnőtt – fia az ő sportágát választotta. A rangidős Gergőt (33), a vele egészen mostanáig egy csapatban játszó Tamást (31), és a válogatottságról még csak álmodozó Ádámot (24) sem kellett rábeszélni az édesapa követésére, a sportágválasztásnál maguk határoztak, és a döntésüket az óta sem bánták meg.
A győri „kézilabdázás família” és kedves hozzátartozóik az idei karácsony estén Tamás vendégszeretetét élvezik. Ott lesz közöttük a legkisebb, az idén márciusban világra jött Milán is, akiről édesapja, Iváncsik Gergő nagyon büszkén beszélt a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának.
„Még csak kilenc hónapos, de a játék örömét már sikerült felfedeznie. Vannak saját kis labdái, amiket egyelőre még csak gurítgatni tud, de a kis sikkantásaiból arra következtetünk, hogy ebben is az örömét leli.”
Fotó: MTI
A karácsony estéről, annak szépségéről és meghittségéről is beszélt:
„Számunka a szentestének a legszebb ajándéka az együttlét. A családi körben elköltött hagyományos vacsora, a beszélgetés, a régi szép emlékek felidézése, és persze az ajándékozás mindenki számára boldogságot és megnyugvást jelent.”
Iváncsik Gergő és klubtársai különösen nehéz őszi-téli idény végén kezdhették el a január közepéig tartó szabadságukat, amely viszont a válogatottban is szereplő veszprémi kézilabdázók számára csupán az újesztendő harmadik napjáig tart.
„Örülnöm kell annak, hogy 33 évesen is számít rám a válogatott új vezetője, Talant Dujshebaev, és még jobban annak, hogy erőm teljében érzem magamat. Még sokáig szeretnék a pályán maradni, de egyelőre csak arra a nagy menetelésre gondolhatok, amely a 2015-ös esztendő első félévében vár ránk. Félelmetesen hangzik, hogy a Bajnokok Ligájában, a SEHA Ligában, a magyar bajnokságban és a Magyar Kupában is győzni szeretnénk, de ezeknek a csatáknak kellő bátorsággal és lelki erővel fogunk nekiindulni. Jó kimondani, hogy valójában a csapatom közösségét is egy összetartó és egy irányba haladó nagy családnak tekinthetem, ahová erős szálak fűznek, és ahová jó is tartozni” – hangsúlyozta a veszprémi sportolói közösség egyik rangidőse.
