Tudomány

Meteorbecsapódás okozta a legnagyobb meleget a Földön

Az nem új információ, hogy meteorbecsapódás során rengeteg hő szabadul fel – de az már igen, hogy a kanadai Mistastin-tó krátermedrében landolt űrkavics olyan hőséget okozott, amivel elviheti a legmagasabb természetes hőmérsékletért járó trófeát a bolygón.

A Földet kialakulása közben és az első néhány évmillió során szinte folyamatosan meteorok bombázták, jó részük bizonyítékot is hagyott maga után becsapódási kráterek formájában.

Csakhogy a kráterből általában leginkább csak az űrkavics méretére lehet következtetni, ugyanis ütközés után a felszabaduló energiák miatt maga a meteor teljesen elpárolog és elporlad, ugyanez igaz a becsapódás helyéről kidobódó anyag nagy részére is.

Forrás: Wikimedia Commons

Nem úgy a kanadai Mistasin-tó krátermedre, ahol kutatók képesek voltak tanulmányozni a cirkon cirkóniává való átalakulását. Ez pedig a hőmérséklet meghatározásánál nagyon is fontos.

Olvadtunk, mint a vaj

Ez csak azért érdekes felfedezés, mert az egyébként 16 kilométer széles kráter így mesél arról, hogy milyen anyagból álló meteor csapódott be a keletkezésénél, és arról is, hogy ekkor hány Celsius fok volt a környező hőmérséklet.

Forrás: Pixabay

Kiderült ugyanis, hogy a Mistastin-tó medrét kirobbantó meteor a felelős az eddig a Föld felszínén mért legmagasabb hőmérsékletért is: minimum 2307 Celsius-fok volt ekkor a környéken. Ráadásul nem is csak 16, hanem 28 kilométer átmérőjű krátert fúrt a földbe, ez aztán idővel erodálódott, és kisebbé vált.

Drágakövek a becsapódás helyszínén

A felszíni hőmérsékletet a nemzetközi tudósokból álló kutatócsapat abból tudta megállapítani, hogy a kráterben nyomon követett kémiai reakcióhoz, vagyis a cirkon cirkóniává átalakulásához nagyon magas hőmérséklet, minimum 2307 Celsius-fok kell.

A cirkon (cirkónium-szilikát, ZrSiO4) csak ezen a hőfokon kezd el cirkónium-dioxiddá (ZrO2A) alakulni, utóbbi kristályai köbös rendszerűek, amit csak magas hőmérsékleten bekövetkező átkristályosodás okozhat.

A meteor becsapódása felmelegítette annyira a levegőt és a kőzetrétegeket, hogy a cirkon minden probléma nélkül cirkóniává kristályosodott. Azt persze már eddig is tudtuk, hogy egy ilyen becsapódás azzal jár, hogy rengeteg hő szabadul fel az ütközésből, de ekkora hőmérsékletet még soha nem mértek.

Forrás: Wikimedia Commons

A kutatók az Earth and Planetary Science Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban megjegyzik: ez az első eset, hogy a cirkóniát hőmérsékletmeghatározásra használják. Az esemény nem pont ma történt: a számítások szerint nagyjából 38 millió évvel ezelőtt érkezett hozzánk a meteor.

Fontos megjegyezni, hogy ez a rekord csak természetes módon kialakuló hőmérsékletre igaz – a mesterséges hőmérséklet rekordját a Nagy Hadronütköztető (LHC) tartja, amelyben kvark-gluon plazma létrehozása közben 5,5 trillió (!) Celsius fokot sikerült összehozni.

(Kiemelt fotó: Tomas van der Weijden)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik