A This is Us a tavalyi év egyik legnagyobb televíziós sikere, amely 2016 szeptemberében indult első szezonjával az amerikai NBC csatornán. Főszereplői között van Milo Ventimiglia, Mandy Moore és Sterling K. Brown. Magyarországon a Rólunk szól címet kapta – megnéztük a szó szerint várva várt második évad első részét.
Rólunk szól
A sorozat akkora siker, hogy több neves díjra is jelölték a 2017-es évben, ilyen például a Legjobb drámai sorozatnak járó jelölés, amit a 74. Golden Globe-díjátadón érdemelt ki. Titka egyértelműen abban rejlik, hogy az életszerű, emberi történeket úgy tolja a nézők arcába, hogy közben nincsen szüksége semmilyen manírra ahhoz, hogy fenntartsa az érdeklődést. Nyilván kapunk csavarokat a történetelmesélésben, de ezek a csavarok annak köszönhetőek, hogy a sztori nem lineárisan épül fel.
Az első részben például kaptunk máris négy sztorit, négy különböző emberről: Jack (Milo Ventimiglia) éppen feleségével, Rebeccaval (Mandy Moore) hármasikreik megszületését várják, Kevin (Justin Hartley) egy szakmai sikereivel egyáltalán nem elégedett sorozatsztár, Kate (Chrissy Metz) egy túlsúlyos és reményvesztett nő, Randall (Sterling K. Brown) pedig egy vezető beosztásban lévő, családos apa. Mind a négy karakter egyazon napon ünneplik a 36. születésnapjukat, az azonban csak az epizód legvégén derül ki, hogy egy családba is tartoznak, sőt: Jack és Rebecca sztorija 1980-ban kezdődik, ahol elveszítik hármasikreik megszületését követően egyik gyermeküket, ezért úgy döntenek, hogy Kate és Kevin mellé örökbe fogadják Randallt, aki pont ugyanazon a napon született és akit biológiai apja a tűzoltóság előtt hagyott.
A sorozatban tökéletesen el vannak találva az arányok. A készítőknek nem érdeke egy kőkemény dráma prezentálása, rengeteg feelgood érzést tartalmazó, humorral is átjárt pillanattal találkozhatunk a részek alatt. Minden epizód tartogat olyan jelenteket, ami azt az érzést keltheti a nézőben, hogy ez akár az ő életéről is szólhat. És mi a legnagyobb plusz a sorozatban? Hogy szinte az összes karakter működőképes és szerethető. A Rólunk szól minden színésze egytől egyig tökéletesen megformálja a számára kijelölt karaktert.
Sírást ígér a második évad is
Az évadnyitó premierje szeptember 26-án volt az Egyesült Államokban. Mivel az első évadot követően nagy elvárással ültem le a képernyő elő, legnagyobb örömre a rész nem okozott csalódást. Az arányok ebben a részben is pontosan el vannak találva: pont annyi humort kaptunk, ami egyensúlyozni tudta a drámai jelenetek mennyiségét. A sorozat legviccesebb karaktere még mindig Toby (Chris Sullivan), Kate vőlegénye, aki tökéletes megtestesítője a támogató embertípusnak. Kellőképp vicces, de ha kell tőle kaphatjuk a leghasználhatóbb életbölcsességeket, illetve itt külön kiemelném Beth (Susan Kelechi Watson) jeleneteit, aki Randall felesége a sorozatban: végig a racionalitás szimbóluma, aki a legnagyobb szerelemmel próbál férjére hatni, még akkor is amikor párja életének legnehezebb időszakát éli meg.
Az epizódban végig nagyon szép kameraképekkel találkozhatunk. Szerencsére az első évadban nagyon jól eltalált fénnyel való játékot a készítők a második évadra megtartották, bár ez azt is jelenti, hogy az érzelmeinkre gyakorolt hatást nem csak a párbeszédekkel, szituációkkal érik el a sorozat alkotói, hanem a különböző tónusú fényekkel is. Ez is az egyik oka annak, hogy gyakorlatilag minden harmadik, vagy negyedik snitt alatt a néző szeme könnyekben úszik.
Szerelem, veszekedés, adoptálás, szülinap
Az első évad kereken egy évet ölelt fel, amit onnan tudunk meg, hogy a három testvér a második évad legelső részében 37. születésnapjukat ünneplik. A epizód három nagyobb egységre bontható fel: megismerhetjük Kate harcát a sikerrel, Randall izgatottságát az örökbefogadással kapcsolatban, illetve Jack és Rebecca kapcsolatának mélypontját.
Kate még mindig harcban áll saját magával. Elmegy ugyan egy meghallgatásra, de először súlya miatt aggódva nem megy be, mikor pedig végül mégis rászánja magát, nem kapja meg a munkát. Azt gondolhatnák, hogy mennyire rossz megoldás ez, hiszen a sorozat egyik célja az lehetne, hogy segítsen másoknak megbarátkozni saját testükkel, Kate azonban mégsem énekelhet ebben a bandában. Viszont gondoljunk bele: Kate elment és meghallgatták, az ok amiért nem került be azonban nem a súlya volt, hanem a hangja. Az epizódnak ez a szála tartalmazza az egyik legfontosabb üzenetet:
Randall az első évadban jelenti be, hogy két lányuk mellé szeretne még egy gyereket örökbe fogadni. Felesége azonban azt gondolja, hogy férje csak apja iránti tiszteletből szeretné replikálni a helyzetet amiben ő is felnőtt azáltal, hogy egy újszülött kisfiút magukhoz vesznek. Beth végül rádöbbenti párját, hogy a saját tökéletesen tökéletlen életükön keresztül Randall hogyan segíthetne másokon.
Ha tényleg ezt szeretnéd csinálni, ha tényleg kockáztatni szeretnéd a mi tökéletesen tökéletlen életünket valamiért, akkor járj végig minden utat. Fogadjunk örökbe egy idősebb gyereket, akinek senki nincs ezen a világon, hogy segítsen.
– hangzik el Bethtől, aki megint szerelemmel átitatott racionalitással nyitotta fel Randall szemét.
Az első évad Jack és Rebecca szempontjából egy hatalmas veszekedéssel ért véget, amelynek következtében Jack végül elköltözik. A családi egység szilárdsága a gyerekek részéről már abban megmutatkozik, hogy hogyan reagálnak anyjukra, aki apjuk nélkül érkezik meg a házhoz, ahol az előző éjszakát töltötték. Végül kiderül számukra is, hogy szüleik egy ideig külön fognak élni. Az epizódnak ez a szála tartogatta számunkra a legtöbb érzelmet. Jack végül bevallja Rebeccának, hogy alkoholista és arra kéri a nőt, hogy engedje meg neki, hogy egyedül küzdjön meg ezzel a dologgal. A vitát végül a nő zárja le:
Szállj be a kocsiba! Szállj be a kocsiba, Jack! A férjem vagy én pedig a feleséged és ha problémád van, együtt fogjuk megoldani. Nekem csak az kell, hogy beszállj a kocsiba és utána haza tudunk menni együtt.
Egymásnak fogadott hűségünk nem ér véget a problémáknál. Rebecca tud Jack alkoholizmusáról és azzal is tisztában van, hogy házasságuk nem tökéletes mégis kiáll férje mellett és segíti őt. Az rész utolsó jelenteiben a rendezők felkészítenek minket a Jack halálát feldolgozó epizódokra, amiből kapunk is egy kis ízelítőt. Az utolsó jelent a legelső pillanatok egyikét mutatja meg számunkra, ahol a család megtudja, hogy a családfő életét vesztette.
Az epizód minőségét emeli még a keretes szerkezet. Az első jelenetekben és az utolsókban Randall biológiai apja által írt versek hangzanak el amiket fiának címzett. Talán az egyetlen hiányérzetet Kevin karaktere miatt érhet minket, akinek sok szerep ebben a részben nem jutott, ettől függetlenül azonban a második évad pont olyan erősnek ígérkezik, mint amilyen az első volt. A nevetés és sírás kombinációja továbbra is garantált, a Rólunk szól pedig egy tökéletes guiltypleasure mindenki számára aki szeretne valami tisztát, valóban emberi érzelmeket felsorakoztató sorozatot látni.
Kiemelt kép: Youtube/This Is Us
