Mától az 1000 forint névértékű törzsrészvények nyolcadolásával létrejött új, 125 forint névértékű Mol-részvényekkel folytatódik a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), az 1000 forint névértékűekkel utoljára szeptember 25-én volt kereskedés.
A Mol közgyűlése április 13-án döntött a részvények névértékének 1000 forintról 125 forintra történő leszállításáról részvényfelosztás formájában. A társaság 102 milliárd forintot meghaladó alaptőkéjét így 102 428 103 darab 1000 forint névértékű részvény helyett 819 424 824 darab, egyenként 125 forint névértékű törzsrészvény testesíti meg. A változás nem érinti a társaság alaptőkéjének összegét és az “A” sorozatú részvényekhez kapcsolódó egyéb jogokat sem, a szavazati jogok aránya az átalakítást követően nem változik.
A részvényesek minden régi 1000 forint névértékű részvényük helyett nyolc új, 125 forint névértékű törzsrészvényt kapnak. Azon részvénytulajdonosok jogosultak a szeptember 28-i értéknapon az átalakított 125 forint névértékű Mol törzsrészvényekre, akiknek szeptember 27-én záráskor 1000 forint névértékű “A” sorozatú Mol törzsrészvények vannak nyilvántartva az értékpapírszámláján. Az átalakítás folyamata automatikus, a részvényeseknek ezzel összefüggésben nincs tennivalójuk, írja az MTI.
A közgyűlési előterjesztés a részvényfelaprózási javaslatot azzal magyarázta, hogy a Mol-részvények 20 000 forint körüli tőzsdei árfolyama többszöröse a BÉT prémium szegmensét alkotó részvények 3500 forintos átlagos árfolyamának. A részvényfelaprózás jellemzően forgalom- és likviditásnövelő, a váltás utáni alacsonyabb árfolyam megkönnyíti a kisbefektetők kereskedését a Mol-részvényekkel.
Már több nemzetközi és magyar vállalat élt a részvényfelaprózás lehetőségével. Általában akkor került erre sor, amikor a részvények ára elért egy meghatározott szintet, például a Walmart a bevezetését követő 30 évben 11-szer 1:2 arányú részvényfelaprózáson ment keresztül, de az Apple, a Google és több más globális szereplő is sorra élt ezzel, a magyar tőzsdei vállalatok közül pedig az OTP és a Richter esetében történt ilyen.
A részvényaprózás önmagában nem jelent garanciát a forgalom és az árfolyam emelkedésére, hiszen ez nem okoz semmiféle változást a cég értékében, így a részvényárfolyamra gyakorolt hatásnak is elvileg semlegesnek kellene lennie.
