Fontos vitának vetett véget a két miniszter az uniós tagság megszűnésével kapcsolatban. Philip Hammond és Liam Fox már egyetért abban, hogy átmeneti időszak kell a kilépési feltételek életbe lépéséhez, de ez nem jelentheti a Brexit elódázását. A The Sunday Telegraph című vasárnapi lapban megjelent írás szerint az ország érdekei miatt kell az átmenet, de az nem tarthat korlátlan ideig, nem szolgálhat arra, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja maradjon.
A két politikus kiemelte, az átmeneti periódussal csökkenteni lehet a bizonytalanságokat az üzleti szférában. Az MTI által idézett írás szerint az átmeneti időszakban Nagy-Britannia már nem lesz az Európai Unióban, kivonul az egységes belső piacáról és a vámunióból is.
Megerősítették, a bevándorlás szigorítása – amely kulcsfontosságú volt abban, hogy a britek többsége az unió elhagyására szavazott – nem jelenti azt, hogy nem érkeznek munkavállalók az EU-ból, de a határ ellenőrzésének zökkenőmentesnek kell lennie az átmeneti időszak alatt.
Az interneten vásárolt áruknak át kell jutniuk a határon, a vállalkozásoknak el kell látniuk az EU-ban lévő ügyfeleiket.
A brit cégeknek továbbra is hozzá kell férniük a tehetséges munkavállalókhoz, köztük az unióból érkezőkhöz – tették hozzá. A kormány mindenáron el akarja kerülni a “cliff edge” Brexitet. A “sziklafal pereme” kifejezés a kiválásnak azt változatát jelöli, amely alapján London uniós tagsága a kilépési feltételek fokozatos életbe lépésére szolgáló átmenet nélkül, vagy Brüsszellel kötött alku nélkül szűnne meg. Az átmeneti időszak után tartós, szerződéseken alapuló kapcsolatokat akarnak, és a biztonságpolitika, a kereskedelem területén is fontosnak tartják a lehető legszorosabb együttműködést.
Philip Hammond és Liam Fox eddig ellentétes véleményen volt a kilépéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Előbbi a zökkenőmentes átmenet és a gazdasági kockázatok csökkentésének jelentőségét hangsúlyozta, és úgy vélekedett, “nem sok minden” változik a tagság megszűnésének másnapján. Utóbbi viszont a Brexitben rejlő lehetőségeket emelte ki, és azt hangoztatta, hogy a tagsággal együtt 2019-ben megszűnik a személyek szabad áramlása is. A vasárnapi közös cikkük szerint a kormány minden tagja azon fáradozik, hogy a kilépés zökkenőmentes legyen: a lehető legkevésbé zavarja meg az emberek és a vállalkozások életét, ne sodorjon veszélybe munkahelyeket és ne romoljon az életszínvonal.
Elemzők szerint ez arra utal, hogy “tűzszünet” jött létre a két politikushoz köthető csoportok közt a kormányon belül. Theresa May kabinetjének Brexit-stratégiája nyílt vita tárgya lett az után, hogy a Konzervatív Párt elvesztette alsóházi többségét a júniusi előrehozott választásokon, és csak külső segítséggel tud kormányozni. A kormány várhatóan jövő héten a kilépéssel kapcsolatos több fontos kérdésben is részletesen ismerteti álláspontját.
Közben David Miliband korábbi munkáspárti külügyminiszter az európai uniós tagságról szóló újabb népszavazásra szólított fel. A The Observer című vasárnapi lapban sürgette a kormánypárti és az ellenzéki politikusokat is, hogy fogjanak össze a Brexit “legrosszabb következményei” ellen. Mint írta, a tavalyi népszavazás példátlan esete a gazdasági károkozásnak. “Azt mondják, tiszteletben kell tartanunk a referendum eredményét. Így van. De a demokrácia nem ért véget 2016. június 23-án” – utalt a népszavazás napjára. A referendum nem lesz kifogás, ha az országot letaszítják a sziklafal pereméről – fűzte hozzá a “cliff edge” Brexit veszélyeire utalva.
