Bekérették szerdán a német külügyminisztériumba Törökország berlini nagykövetét, a tárca vezetője, Sigmar Gabriel pedig megszakítja szabadságát a német-török kormányzati viszony további romlása miatt.
Martin Schäfer külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a nagykövettel “röviden és tömören” közölték, hogy érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják Peter Steudtner német emberi jogi aktivista előzetes letartóztatását, és követelik azonnali szabadon bocsátását.
Peter Steudtnert és társait – további öt emberi jogi aktivistát – “a hajánál fogva előrángatott indokokkal” tartóztatták le – jellemezte a német külügyminisztérium szóvivője a török hatóságok állítását, miszerint fegyveres terrorszervezet támogatásának gyanúja merült fel az illetőkkel szemben, akik között ott van az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet törökországi irodájának vezetője is.
A történtek azt jelentik, hogy “drámai mértékben elmérgesedett” a német-török kormányzati viszony, ezért Sigmar Gabriel külügyminiszter csütörtökön szabadságát megszakítva visszatér Berlinbe, hogy szakértőkkel és politikusokkal egyeztessen a további lépésekről – mondta Martin Schäfer a berlini kormányszóvivői tájékoztatón.
Steudtnerrel együtt már kilenc német állampolgárt tartanak fogva Törökországban a tavalyi puccskísérlettel összefüggésben, köztük négyen német-török kettős állampolgárok
– tette hozzá.
Steffen Seibert kormányszóvivő kiemelte, hogy az utóbbi hónapok sokasodó konfliktusai révén “tragikus helyzet keletkezett a német-török viszonyban”. Angela Merkel kancellár előző napi állásfoglalását megismételve kijelentette, hogy minden alapot nélkülöz az emberi jogi aktivisták előzetes letartóztatása.
Sokkal inkább egy “átlátszó próbálkozásról” van szó, amely a másként gondolkodók hiteltelenítésére irányul
– mondta Steffen Seibert, a megszokottnál élesebben elítélve Ankara tevékenységét.
A kormányszóvivő azt is felvetette, hogy meg kellene vizsgálni a Törökországnak az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban a 2014-2020-as költségvetési periódusra megítélt mintegy 4,45 milliárd eurós (1400 milliárd forint) uniós támogatás ügyét. Mint mondta, sajnálatos módon folyamatosan napirenden vannak uniós alapértékekkel, köztük az emberi jogokkal és a sajtószabadsággal kapcsolatos ügyek, ezért “az utóbbi időszak fejleményeinek fényében fontos felülvizsgálni” az előcsatlakozási támogatások kérdését.
Az EU-Törökország menekültügyi megállapodás keretében nyújtandó hárommilliárd eurós támogatás viszont nem kérdőjelezhető meg, mert ezt a pénzt nem közvetlenül a török állam kapja
– mondta Seibert.
Martin Schäfer hozzátette: Ankarán a sor eldönteni, hogy folytatni akarja-e a közeledést az EU-hoz.
Amennyiben “minden hidat felégetve kelet felé veszi az irányt, nem tudjuk feltartóztatni”
– mondta.
(MTI)
