Nagyvilág

Katar kapott még két napot, hogy válaszoljon az ultimátumra

Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein még két napot adott Katarnak arra, hogy válaszoljon a tíz napja tőlük kapott ultimátumra, közölte egybehangzóan hétfőre virradóra a katari székhelyű al-Dzsazíra hírtelevízió és az SPA szaúdi hírügynökség.

A négy arab ország által Katarnak adott tíznapos ultimátum határideje vasárnap éjfélkor járt le, de a katari külügyminiszter, Muhammad bin Abdul Rahman ász-Száni sejk a válságban közvetítő Kuvaiton keresztül még 48 órát kért tőlük a válaszadásra, és kapott is.

Közben Ahmed Abui Zejd egyiptomi külügyi szóvivő bejelentette, hogy Számeh Sukri külügyminiszter meghívására Kairóban találkoznak a négy arab ország külügyminiszterei, hogy megvitassák az Öböl-válság fejleményeit.

A szóban forgó négy arab ország, továbbá Líbia, Jemen, Mauritánia, Mauritius és a Maldív-szigetek június 5-én jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral, és kereskedelmi blokád alá veszi, mert terroristákat támogat, együttműködik Iránnal, és beavatkozik a belügyeikbe. Később csatlakozott hozzájuk Mauritánia és a Comore-szigetek, illetve Jordánia és Dzsibuti is korlátozta a diplomáciai kapcsolatokat Katarral.

Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein június 22-én 13 követelésből álló listát továbbított Katarnak, és tíz napot adott neki, hogy a válság rendezése érdekében egyezzen bele a követelések teljesítésébe. Ezek között szerepelt az al-Dzsazíra televízió bezárása, az Iránnal fennálló kapcsolatok szűkítése és a katari török katonai támaszpont felszámolása is. Az érintett arab országok hangsúlyozták: feltételeik nem képezik alku tárgyát, és az elszigetelés irányába tett további lépésekkel fenyegették Katart, ha nem fogadja el követeléseiket.

Doha szerint az arab országok teljesíthetetlen követelések elé állították. A katari külügyminiszter szombaton közölte, hogy országa kész a párbeszédre, de el fogja utasítani az arab államok követeléseit, mert azok célja nem a terrorizmus elleni küzdelem, hanem az ország szuverenitásának megcsonkítása.

(MTI)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik