A nyugdíj kérdése sokakat foglalkoztat, azonban a feltételek gyakori változása vagy a hátralévő idő hosszúsága miatt nem könnyű a tisztánlátás. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok egyértelműen nyugdíjcsökkenést vetítenek előre, ami azt jelenti, hogy a rövid távú megtakarítási célok mellett a nyugdíjcélú takarékoskodás is rendkívül fontossá válik.
Kétségtelenül azok a legszerencsésebbek, akik nem régen jöttek ki az iskolapad mögül, ugyanakkor azoknak sem kell kétségbe esni, akiknek már csak 10 év van hátra a nyugdíjig. Nézzük, mit is mutatnak a számok!
Mennyit számít a takarékoskodás?
Az a legjobb, ha minél hamarabb látunk neki az öngondoskodásnak, ugyanis az idő és a kamatos kamat az előtakarékoskodó mellett áll. Ez olyannyira igaz, hogy pályakezdőként még havi 10 ezer forintból is érdemi nyugdíj-kiegészítés halmozható fel, míg később eszmélve ezzel egyenértékű megtakarításért már akár 10-szer ekkora összegre van szükség havonta.
A nyugdíjra szánt pénzt pedig érdemes olyan megtakarítási formában gyarapítani, ami az öngondoskodást 20 százalékos adójóváírással is honorálja. A tapasztalatok alapján az átlagos igényeknek az önkéntes nyugdíjpénztár nyújtja a legjobb megoldást, az egyszerű működési struktúra és a viszonylag alacsony költségterhelés miatt. A befektetés ekkor különböző kockázattal és hozampotenciállal jellemezhető portfóliókba kerül, így a saját vérmérsékletünktől is függ a nyugdíjpénz gyarapodása.
A következő ábra is azt mutatja, hogy az életkor függvényében miként alakul a megtakarítható összeg, ha havi 10 ezer forintot egy önkéntes nyugdíjpénztárba fizetünk, feltételezve, hogy az elérhető hozam 4,5 százalékos.
Jól látszik, hogy a megfelelő stratégia minél fiatalabb korban elindítani az öngondoskodást, mert a befizetéseinkhez mérten ekkor lesz a legnagyobb a nyugdíjas korban felvehető összeg. Például, ha 23 éves korban havi 10 ezer forinttal indítjuk az ÖNYP számlát, összesen 5 millió forintot fizetünk be, de nyugdíjasként közel 16,5 milliót vehetünk ki a pénztárból (a különbözetet az elért hozamból, és az adójóváírásból kapjuk meg).
Ezzel szemben 30 évesen elkezdve már csak 11,3 millió forintos megtakarítás gyűlik összeg, míg 55 évesen már csupán 1,7 milliót eredményez a havi 10 ezres befizetés. Ahhoz, hogy az utóbbi esetben is összejöjjön a 16 milliós egyenleg, 10 éven keresztül legalább havi 95 ezer forintot lenne szükséges félretenni. Tehát a nyugdíjas évekre való felkészülés anyagi terhe az évek múltával egyre nő.
Tehát az időzítés nagyon sokat számít, mert minél hosszabb idő áll rendelkezésre, annál többet kamatozhat az összeg, de az adó-visszatérítés hatása is ilyenkor a legnagyobb. Ráadásul fiatal korban az öngondoskodónak jóval kisebb áldozatott jelent a takarékoskodás, míg ha csak később kezd neki, akkor csak az egyéb céljai rovására tehet szert ugyanakkora nyugdíj-kiegészítésre.
A következő kalkulátor segítségével ellenőrizheti, hogy mekkora nyugdíj-kiegészítésre számíthat!
Akár 90 ezer forinttal is kiegészíthető a nyugdíj
Azt már láttuk, hogy sok millió forint gyűlhet össze a hosszú évek takarékoskodásának köszönhetően, viszont ez még csak az érem egyik oldala. Sokkal többet mond el, ha tudjuk, mekkora havi nyugdíj-kiegészítésre tehetünk szert ezáltal. Egy példán keresztül szemléltetjük, hogy mekkora havi járadékra számíthatnánk, ha az összegyűlt megtakarítást 20 év alatt használnánk fel. Óvatosságból a pénztáraknál is megszokott számításból indultunk ki, vagyis rögzítettük, hogy 2 százalékos hozamot biztosít a pénztár a kifizetési szakaszban (banktechnikai járadék).
Ezek alapján, aki már a 20-as évei elején elkezdi a megtakarítást, az havonta több mint 90 ezer forintot vehet fel az önkéntes nyugdíjpénztári számláról. A havonta felvehető összeg meredeken csökken, ahogy egyre későbbre toljuk a nyugdíjcélú megtakarítás elkezdését. Így, ha csak 55 évesen kezdjük el a takarékoskodást, akkor a havi 90 ezer forint helyett csak 8,5 ezer forintos járadékra számíthatunk.
