A Direkt36 írta meg, hogy kilenc és fél év pereskedés után még elsőfokú ítélet sincsen abban az eljárásban, amelyet egy építőipari anyagok fejlesztésével foglalkozó szakember, Kosztolányi József indított a Gánt Kő és Tőzeg Kft. ellen, ami a miniszterelnök szülei, idősebb Orbán Győző és felesége, valamint egyik testvére, ifjabb Orbán Győző tulajdonában van.
Az oknyomozó portál szerette volna megszólaltatni az Orbán-vállalkozást is, azonban ahogyan a harmadik szereplő Masterplast, úgy ők sem járultak hozzá információkkal az események feltárásához.
Kosztolányi József 2008 októbere óta pereskedik a gánti vállalkozással, amely 2005 óta az ő receptje alapján készített dolomitpor felhasználásával ragasztót. Kosztolányi ekkor a Gánt Kő alkalmazottja és az üzem vezetője lett, de szerződést is kötött a céggel arról, hogy milyen feltételekkel, hogyan használhatják a receptjeit és az általa levédetett Herkules márkanevet. A Herkules 777 Bt. és a Gánt Kő megállapodott arról, hogy Orbánék cége használhatja a Kosztolányi által kitalált anyagok receptúráját és márkanevét, Kosztolányit pedig a gyártott termékek nettó árbevétele után 5% + áfa használati díj illette meg. Benne volt a szerződésben az is, hogy a Gánt Kő a Kosztolányi által átadott receptúrában szerepelő vegyi anyagok ismeretével más néven sem gyárthat és hozhat forgalomba még hasonló jellegű termékeket sem, csak ha Kosztolányi erre engedélyt ad – írja a Direkt 36.
Minta nélküli szakvélemény
A ragasztókból Kosztolányi elmondása szerint évente 150-200 millió forintot forgalmazott a Gánt Kő, így ő évente több mint tízmillió forintot kapott a fizetésén felül. Szerinte ezt elégelte meg 2007 elején idősebb Orbán Győző és emiatt alakult ki közöttük vita. A nézeteltérést úgy oldották fel, hogy Kosztolányi munkaviszonya megszűnt, és cége, a Herkules 777 Bt. új szerződést kötött a Gánt Kővel, amely így gyakorlatilag Kosztolányi bérgyártója lett. A Gánton készített ragasztó legnagyobb felvásárlója a Masterplast volt. A Masterplast 2008-ban minőségi kifogásokra hivatkozva nem fizetett ki néhány számlát Kosztolányinak, ő pedig a Gánt Kőnél maradt el a számlák fizetésével. Kosztolányi a Masterplastot, a Gánt Kő pedig Kosztolányit kezdte el perelni. A Masterplast a perben azt állította, hogy 2007 őszétől sok vevőjük panaszkodott az anyagra, Kosztolányi pedig nem volt együttműködő, ezért egy idő után őt megkerülve, közvetlenül a Gánt Kőtől kérték, hogy több cement hozzáadásával gyártsák le a ragasztót.
Kosztolányi szerint ez bizonyítja, hogy a Gánt Kő legalább egyszer őt kihagyva gyártott ragasztót egy harmadik félnek. Orbánék szerint viszont ez nem szerződésszegés, mert amikor ez történt, akkor értelmezésük szerint már nem álltak szerződésben Kosztolányi cégével, ráadásul kifejezetten a Masterplast kérésére gyártották le a ragasztót. Kosztolányi ellenkeresetet nyújtott be, a 2012-es elsőfokú ítélet szerint a Masterplast minőségi kifogása megalapozatlan volt, a feltaláló elmaradt haszonért beadott keresetét viszont elutasították. Kosztolányi fellebbezett és a másodfokú bíróság 2013. júliusában hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet. Azóta eltelt négy év, de az ügyben még elsőfokú ítélet sincsen.
A Direkt36 cikke szerint az ügy csak 2016 februárjára jutott el odáig, hogy szakértőket rendeltek ki annak megállapítására, hogy milyen recept alapján, milyen technológiával gyártják a ragasztókat Gánton, hogy mennyiben más a most gyártott ragasztó, mint amit Kosztolányival együttműködve gyártottak, és hogy lehet-e ezt új terméknek nevezni.
A szakértői vélemény szerint a Gánt Kő jelenleg nem Kosztolányi receptje, hanem saját recept alapján gyárt ragasztókat. Ezt viszont csak a receptek leírása alapján állapították meg: egyik ragasztóból sem vettek mintát. A tárgyalás szeptemberben folytatódik.
