A munkából élők költségvetésének nevezte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kedden benyújtott, 2018-as költségvetési tervet. A büdzsé, amely 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos hiánnyal számol, Varga szerint a családok támogatására épít.
Ez a költségvetés a mostani kormány utolsó költségvetése, ezért összeszedtük, hogyan változott néhány fontos terület támogatása ebben a ciklusban. Kezdjük is mindjárt a családtámogatásokkal, ami mindig kiemelten fontos a kormány számára! A következő grafikonon, a középső nyílra kattintva végignézheti, mikor, mennyi jutott családi pótlékra, GYES-re, gyermeknevelési támogatásra, GYED-re és anyasági támogatásra.
Arról már többször írtunk, hogy a Fidesz nem szívesen nyúl az olyan támogatásokhoz, amelyek alanyi jogon járnak vagy a szegény családokhoz is könnyen eljutnak. Helyette a középosztálynak próbál kedvezni, hátha sikerül gyerekvállalásra bírnia őket. Ebben most sincs változás:
- a mindenkinek járó családi pótlékra négymilliárddal kevesebb jut, mint tavaly, a havi összege már tíz éve változatlan,
- ugyanez a helyzet a GYES-sel, ami tíz éve havi 28 500 forint,
- kevesebb jut a három- és többgyerekeseknek járó gyermeknevelési támogatásra is,
- a munkavégzéshez kötött GYED-re viszont évről évre egyre több jut, most majdnem 40 milliárdot dobtak rá tavalyhoz képest,
- az egyszeri anyasági támogatásra szánt pénz az egész ciklusban 5 és 5,5 milliárd forint között mozgott, most 6 milliárdot költenének rá.
A szegényeknek kitalált rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, ami Erzsébet-utalványban jár, tavaly ugyan nőtt néhány száz forinttal, most viszont nem változik. Az alapösszeg 6 ezer forint, a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek esetén pedig 6500 forint. Ezt azok a családok kaphatják, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 40 ezer forintot.
A jobb helyzetűeket segítő családi adókedvezmény tovább nő, a kétgyerekeseknél havi 35 ezer forintra. Bár 2014 óta valamivel szélesebb lett a családi adókedvezményből részesülők köre, az átlagbér többszöröséből élő sokgyermekes családok az alacsony jövedelmű nagycsaládosok támogatásának sokszorosát vihetik haza.
Fontos változás, hogy a százmilliárddal vágnák vissza a 2010-től egyre csak duzzasztott közmunkaprogramot. Januárban már írtunk róla, hogy a kormány kezdi belátni: a legtöbben beszorulnak a közmunkába ahelyett, hogy visszatérnének az elsődleges munkaerőpiacra. Réthy Pál, a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatási, stratégiai és koordinációs főosztály vezetője áprilisban azt mondta, idén év végére 210 ezerre, jövőre 190 ezerre, 2020-ra pedig 150 ezerre csökkentenék a közmunkások számát.
Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium még optimistább volt: 100-150 ezer embert hoznának ki a programból, de ez nem lesz egyszerű. Hiába van sok üres állás, nem szívesen alkalmazzák az évek óta levelet sepregető vagy takarító közmunkásokat, még ha végeztek is szakiskolát. A képzések egyelőre hatástalanok, és sokan nem is hajlandók kijönni a falujukból, hiába lenne máshol munka.
Varga Mihály a keddi sajtótájékoztatón azt mondta, bár minden területre valamivel több pénz jut, ez nem választási költségvetés. Egészségügyre összesen 102 milliárd forinttal szánnak többet, a következő grafikonon összeszedtünk néhány érdekesebb tételt. Majdnem húszmilliárddal több jut gyógyszertámogatásra, körülbelül tízmilliárddal többet költenek háziorvosi ellátásra és mentésre, kétmilliárdal pedig védőnői szolgáltatásra.
Bár kevesebbet költünk egészségügyre, mint a hozzánk hasonló fejlettségű országok, a bajok mögött jórészt strukturális okok vannak.
Oktatásra 87 milliárddal költenek többet az ideihez képest:
- lesz egy 5 százalékos felsőoktatási oktatói, kutatói és tanári bérrendezés,
- 589 milliárdról 591 milliárdra nő a felsőfokú oktatás kerete,
- a pedagógusok bére az életpályamodellnek megfelelően nő,
- 20 milliárddal nő az iskolai előkészítés és alapfokú oktatásra szánt keret,
- négymilliárddal több jut középfokú oktatásra,
- csaknem hétmilliárddal többet költenek felsőfokú oktatásra.
