Valljuk be: az emberiség jelentős része eddig úgy vélekedett, hogy a kutyák kedves, barátságos lények, szemben a macskákkal, akik igazi tahók, és akik csak azért nem hagyják faképnél gazdáikat, mert azok etetik őket.
Nem véletlen, hogy a képregényekben, rajzfilmekben vagy akár a cicatematikájú Facebook-oldalakon is megjelenik ez a sztereotípia: a macskák rabszolgájukként tekintenek a gazdira, és ha épp nincs szükségük semmire, akkor nagy ívben – hogy is mondjuk szépen – tesznek rájuk.
Az oregoni állami egyetem tudósai által a Behavioural Processes című szaklapban publikált tanulmányból kiderül, hogy a cicáknak épp, hogy az ember társasága a legfontosabb.
A szakemberek ugyanazt a kutatást végezték el macskákon, amit korábban kutyák és teknősök bevonásával, és arra jutottak, hogy a macskákról alkotott eddigi véleményünk téves, méghozzá azért, mert nem tudtunk eleget a doromboló állatkák viselkedéséről.
A kutatás során 50 macskától megvonták a legfontosabb szükségleteket néhány órára: nem ehettek, nem játszhattak, és nem lehettek emberek társaságában. Aztán amikor ismét engedték nekik, hogy ingerek érjék őket, kiderült, hogy a cicák fele egyből az emberekhez rohant, és hogy ez mennyire nagy szó, az leginkább a következő adatból látszik: az evést előnyben részesítő macskák aránya mindössze 37 százalék volt.
A kísérletben házimacskák és menhelyi cicák is részt vettek, és úgy tűnik, ez alapján sincs komoly különbség a preferenciákban. Tehát általánosságban jó fejek. Persze a minta (ötven állat) nem óriási, de talán ez a kutatási eredmény hozzájárul a negatív sztereotípiák lerombolásához.
