Belföld

Hálapénz helyett már félelempénzt fizetünk az orvosnak

Egy új felmérés alapján a betegeket nem a hála, hanem a szolgáltatás vásárlás és a félelem motiválja, hogy az orvosoknak zsebbe adjanak pénzt. Amellett, hogy az orvosok ezt megalázónak tartják, életpályájuk kiszámíthatatlansága is zavarja őket.

Az orvosok 96%-a hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, de 60 százalékuk szerint pusztán a béremelések hatására a hálapénzrendszer nem fog eltűnni. Más eszközök bevezetésére is szükség van – derül ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) és a Szinapszis Kft. közös kutatásából, amelynek célja a hálapénzrendszerrel kapcsolatos objektív adatok megismerése, valamint az orvostársadalom véleményének felmérése volt.

A kutatás eredményeiből kiderül, hogy az orvosok döntő többsége – 96 százaléka – hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni. Egyértelműen látszik, hogy az orvosok úgy érzékelik, a hálapénz mögött a félelem és a szolgáltatásvásárlás áll. 2013-ban minden harmadik orvos gondolta úgy, hogy a hálapénz ténylegesen a hála kifejezésének megnyilvánulása. Ez mára gyökeresen megváltozott, harmaduk meglátása szerint a hálapénz a betegek gondolkozásában, a megfelelő ellátás megváltásának az eszköze. 29 százalékuk azt is tapasztalta, hogy a betegek úgy vélik, a pénzzel előnyt szerezhetnek. Összességében az orvosok úgy érzékelik, hogy a hálapénzt adó betegek aránya és a hálapénz összege is visszaesett az elmúlt 3 évben.

A hálapénzrendszer általános megítélése továbbra is negatív. Az orvosok 94 százaléka elutasítja a hálapénzrendszert – többségük (61 százalék), hiába utasítja el magát a jelenséget, a jelenlegi helyzetben kénytelen elfogadni a hálapénzt. Csupán 5 százalék az, aki morálisan elfogadhatónak és 1 százalékuk, aki természetesnek gondolja azt. Az elmúlt bő 3 évben 19 százalékról 33 százalékra nőtt a paraszolvenciát teljes mértékben elutasító orvosok aránya.

Az orvosok havi nettó alapbére jelentősen emelkedett az elmúlt 3 évben, az átlagos 194 ezer forintról 260 ezer forintra. A növekedés általános, minden csoportra jellemző. Bár 2013-hoz képest javultak az eredmények, 74 százalékuk mégis úgy véli, hogy a jelenlegi alapbérre nem tudják jövőbeni terveiket alapozni.

Az orvosok 60 százaléka szerint pusztán a béremelések hatására a hálapénzrendszer nem fog kikopni. A jövő orvosai, a rezidensek körében még inkább elterjedtebb ez a vélekedés (76 százalék). Bár a hálapénzrendszer megszűnéséhez elengedhetetlen a hivatalos bérek emelése, az orvosok fele szerint többek között az „extra” kórházi szolgáltatások legális megvásárlásának lehetősége is szükségszerű a változáshoz.

A saját orvos ellentételezés fejében történő megválasztásának törvényi szabályozásával az orvosok közel 60 százaléka ért egyet. Ebben nem történt változás az előző felmérés óta.

A teljesítmény alapú bérezéssel a válaszadó orvosok 80 százaléka egyet ért, felük határozottan jó elképzelésnek tartja. Tízből kilenc orvos támogatja azt, hogy a rezidensek/szakorvosjelöltek oktatásáért tételes finanszírozást kapjanak a képzésükben közreműködő szakemberek. Az orvosok kétharmada ért egyet teljes mértékben azzal, hogy az állami és a magánegészségügynek szabályozott formában kellene együttműködnie.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik