Talán nem tudta, de akinek jövedelme 10 százalékánál többet kell rezsire költenie, az már energiaszegénynek számít.
Az energiaszegénység fogalmának egyébként nincs egységes meghatározása, de szakpolitikusok és kutatók azt a jelenséget értik alatta, amikor az energia – legyen az fűtésre, világításra, tisztálkodásra, mosásra használt energia – az emberek egy bizonyos csoportja számára nem, vagy a jövedelmükhöz képest csak nagyon nehezen elérhető.
A Meszerics Tamás és irodája által megjelentetett Kézikönyv az energiaszegénységről című kiadvány szerint az energiaszegénységnek három oka lehet, amik esettől függően különböző súllyal nyomnak a latba:
- Alacsony jövedelmek.
- Alacsony hő hatékonyság és rossz lakáskörülmények.
- Magas energiaköltségek.
Ebből is látszik, hívja fel a figyelmet az Abcúg.hu, hogy az energiaszegénység korántsem csak a legszegényebbek problémája – akkor is felmerülhet, ha az embernek önmagában nem drasztikusan alacsony a jövedelme, ellenben rossz szigetelésű, vagy korszerűtlen fűtéstechnológiával felszerelt lakásban él, és a keresetének egy jelentős részét kell energiára költenie. Ráadásul magas energiaárak mellett.
Magyarországon mintegy egymillió ember nem tudja rendesen felfűteni a lakását, és további 2,5 millióan laknak rosszul szigetelt, beázó és a nyirkosság miatt penészesedő otthonokban, amelyek energiaköltségei ráadásul jóval magasabbak, mint a korszerű energetikájú házaknak. A megoldás a meglehetősen öreg magyarországi lakásállomány korszerűsítése lenne, de a valós igényekhez képest kevés a mostani kormányzati szerepvállalás.
