Belföld

Orbán bolsevista trükkjére figyelmeztetik a Momentumot

Kozák Márton szerint nincs más választás, mert nem lehet, kölcsönösen elfogadott törvény nélkül.

A szociológus a Magyar Narancsban egyrészt „az első szabad generáció” ígéretes politikai mozgalmának nevezi a Momentumot, amelyet azonban óv is néhány veszélytől. Először egy régi bolsevista trükktől. A szociológus történelmi példával figyelmeztet arra, a társadalmi gondok (egészségügy, oktatás, megélhetés, lakhatás, közlekedés…) orvoslására csak akkor van esély, ha előtte megváltoztatják a választási rendszert.

Régi bolsevista trükk, hogy a demokratikus berendezkedés szétdúlása és helyébe diktatórikus/illiberális rezsim állítása a választási rendszerrel való matatással veszi kezdetét.

Kozák Márton párhuzamot von az egykori kékcédulás választás és a mostani rendszer, illetve Moszkva akkori és mostani ágensei között, akik „a fair választásoktól” ugyanúgy irtóztak, mint a maiak. Ha a Momentum szándékai valóban komolyak, politikai ösztönei egészségesek, központi ügyévé kell tennie a csak a Fidesz által megszavazott választási rendszer módosítását, mert

komolytalan az a párt, amelyik eltűri az 1947-es moszkovita recept alkalmazását az Európai Unió kellős közepén.

A Momentum nem fogadhatja el, hogy mondvacsinált okokkal potenciális támogatói százezreit fosszák meg a választás esélyétől, miközben a Fidesz saját híveit kivételezett helyzetbe hozza.

A közös jog

Az olimpiai népszavazási kampányban a Momentum tapasztalhatta, mekkora erőt jelentenek a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön élő magyarok. Ők a külhoni magyarokkal ellentétben azonban nem szavazhatnak levélben, csak személyesen a parlamenti választásokon, gyakorlatilag megfosztják őket szavazati joguktól.

A Momentumnak tehát elemi érdeke, hogy kikényszerítse a választási eljárási törvény módosítását, és ezzel magyar polgárok tömegeinek szerezze vissza a tényleges szavazati jogot.

A szociológus szerint még ez is kevés lesz, mert a rendszerszintű problémák megoldásának legnagyobb akadálya: a civilizált országokban példátlan hatalomkoncentráció.

Az egyes pártokat, politikusokat, közéleti szereplőket eltérően terheli ugyan a felelősség, de az elmúlt 27 év magyar politikai elitjének teljesítménye valóban gyalázatos.

Kényszer lett Orbán “kényszerképzete”

Végtére is nem lehet mentségünk arra, hogy megtörtént a legrosszabb, ami egy országgal megtörténhet: hogy minden hatalom egyetlen párt, egyetlen ember kezében összpontosul, hogy az ország erőforrásai az ő kizárólagos szolgálatában állnak, hogy az ügyek csakis az ő érdekei, kényszerképzetei és szeszélyei szerint dőlnek el. És mivel ez a szégyen egyetlen más térségbeli átalakuló országgal sem esett meg, a mozgalomnak fel kell tennie a kérdést, hogyan fordulhatott ez elő.

Kozák Márton bízik abban, a Momentum felismeri: a rendszerszintű problémák visszavezethetők a 27 éve kialakított közjogi berendezkedés hibáira, mivel azok sem zárták ki Orbán végletes hatalomkoncentrációját, akinek a pártja a szavazatok kisebbségével alkotmányozó többséghez juthatott, tetszés szerint élhetett, ami “valóságos istenkísértés” volt és az ország miniszterelnöki hűbérbirtokká vált. A szociológus szerint Magyarország csak akkor lesz sikeres, ha a vezetésére jelentkezők megértik, miért kell ragaszkodni a „nincs választás kölcsönösen elfogadott választási törvény nélkül” elvéhez, és azt az ország polgáraival is el tudják fogadtatni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik