A szakértők rögzítették a kísérletet, így lassítva is megtekinthető a jég szétrobbanása. A videón jól megfigyelhető, hogy a fagyasztás közben kemény héj keletkezett a folyadék körül. Ahogy a vízcsepp belső része is megdermedt, az anyagnak nem volt hová tágulnia, ezért szétvetette a jeget.
A gömb alakú csepp egyébként egy vákuumkamrában jött létre. Ilyen körülmények közt a kutatók anélkül hűthették a vizet fagypont alá, hogy az megdermedt volna. Ezután a tudósok ezüst-jodidot érintettek a csepphez, melytől a rendkívül hideg folyadék gyorsan kikristályosodott. Ezzel kezdődött meg a csepp külső héjának kialakulása, a fagyás aztán továbbterjed a középpont felé.
A felvételen is látható, hogy először csak kisebb repedések jelentek meg, melyekből apróbb darabkák távoztak. A jég csak ezen jelenet után hullott darabjaira. A kutatók szerint a repedéseket lassan összehúzta a belső régiókból kifelé áramló folyadék. Miután a törések eltűntek, a nyomás ismét növekedni kezdett.
A különböző miniatűr robbantások elvégzése után a szakértők létrehoztak egy matematikai modellt, mellyel megjósolhatják, miként reagálnak a cseppek kívülről történő fagyasztásra. A tudósok arra jutottak, van egy minimális méret – a 0,05 milliméteres átmérőjű csepp – mely alatt a vízrészecske nem durran szét.
A kutatók egyébként úgy gondolják, hasonló jelenség figyelhető meg a felhőkben is, amikor a folyékony cseppek a fellegek feletti hidegben szétpattan, így a folyadékból szilárd halmazállapotú anyag keletkezik.
