Garfield, a macska 1978 június 19-én jelent meg először, alkotója Jim Davis. Garfield cirmos macska. Hímnemű. Ezt lehet először megtudni a lusta, és falánk rajzmacska angol nyelvű Wikipédia-oldaláról.
A figura nemére vonatkozó állítást négy hivatkozás támasztja alá, vagyis valaki nagyon igyekezett, hogy minden kétséget kizáróan igazolja: Garfield márpedig kandúr. Nem véletlenül. A szerkesztők között valóságos háború dúlt a kérdésben.
Az egész azzal kezdődött, hogy Virgil Texas, a Chapo Trap House nevű podcast (internetes rádió) egyik készítője előásott egy régi Jim Davis inerjút, amiben a szerző azt nyilatkozta, hogy szerinte Garfieldnek egyáltalán nincs is neme.
„A csak evéssel, alvással és a macskaléttel foglalkozó Garfield nagyon univerzális. A tulajdonságait tekintve, valójában nem hím, és nem is nőstény, nem tartozik egyetlen fajtához, vagy nemzetiséghez sem, nem fiatal és nem is öreg.”
Aztán hivatkozással az interjúra, Virgil egyszerűen átszerkesztette Garfield adatlapján a nemére vonatkozó megjegyzést hímről, nem nélkülire. Lépésével magára haragította a hardcore rajongókat, akik az egész internetet feltúrták olyan utalások után kutatva, melyek Garfield kandúrságát igazolják.
Valaki nem kevesebb, mint 19 olyan képregénycsíkot idézett be a valaha megjelentek közül, amikben a lusta macskát „uramnak”, vagy „fiúnak” szólítják.
Ha bárkit érdekelne, hogy vajon kinek volt ideje és energiája közel negyven év termését végignyálazni a bizonyítékok után, nem titok. A szócikket az Egyesült Államok Képviselőházából szerkesztették.
Miután, kiderült, hogy a nagypolitika is beszállt a vitába, a Washington Postnál úgy döntöttek, pontot tesznek a vita végére. Megkeresték Davist, aki azt nyilatkozta nekik: „Garfield hím, vagy egy barátnője is, Arlene.”
Virgil Texas, felülírhatatlan forrásként ismerve el az alkotót, elfogadta a vereségét.
(via Mashable)
Bónusz!
Tessék, itt az első, 1978-as képregénycsík, amin a két főhős alig hasonlít azokra, akiket ma ismerünk.
(Magyarul:
„Sziasztok, Jon Arbuckle vagyok, képregény rajzoló, ez pedig a macskám, Garfield.”
„Sziasztok. Garfield vagyok. Ez mag a képregény rajzolóm, Jon.”
„Az egyetlen gondolatunk, hogy szórakoztassuk önöket.”
„Etess meg.”)
