A brit bevándorlási rendszer hiányosságai miatt az országban élő EU-állampolgárok millióinak nehezítheti joghézag az életét, miután Nagy-Britannia hivatalosan is kilép az Európai Unióból, írja a The Guardian brüsszeli dokumentumokra hivatkozva.
Az Európai Parlament képviselői és más európai diplomaták attól tartanak, hogy a Brexit káoszba torkollhat, mivel a brit belügyminisztériumnak korlátozott a hozzáférése a 27 uniós tagállamból érkező állampolgárok adataihoz, emiatt nem is tudja szelektálni, ki maradhat és kinek kell távoznia az országból.
Nagy-Britannia és az EU várhatóan a Brexit-tárgyalások kezdetén kijelöl egy határnapot, az utána letelepedő külföldieknek már nem lesz automatikus joguk a maradásra.
Kiemelték, ha a becslések szerint 3,3 millió, Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárral szemben letelepedési eljárást indítanának, a közigazgatási rendszer összeomlana.
Lenne megoldás, de az sem jó
Az Observer közvélemény-kutatása szerint a britek zöme támogatná a már ott élő külföldiek maradását. Mindössze a megkérdezettek öt százaléka vélekedett úgy, hogy menniük kellene, de nyolc hónappal a júniusi referendum után továbbra is csak tippelni lehet, mi lesz a Nagy-Britanniába költöző EU-állampolgárokkal.
A lap megkeresésére egy kelet-európai állam magas rangú diplomatája úgy reagált a riportra, számára meglepetés, hogy a britek képtelenek voltak nyomon követni a jövés-menést. Tony Blair kormánya 2007-ben próbálkozott a népességnyilvántartás személyi igazolvány útján történő bevezetésével, de a tervet csírájában elfojtották.
A kormány a társadalombiztosítási rendszer segítségével különbséget tehetne a Brexit előtt és után érkezők között, csakhogy ezzel több gond is van.
- Nem tartoznának bele a nem dolgozó és kedvezményeket nem igénylő személyek;
- milliók térhetnének vissza Nagy-Britanniába úgy, hogy korábban csak rövid időn át tartózkodtak az országban, de regisztráltak a rendszerbe;
- a rendszer nem biztosítaná a társadalombiztosítással rendelkezők családjainak tartózkodási jogát sem.
A kormány elnémult
Keir Starmer munkáspárti árnyék-belügyminiszter az Observernek úgy fogalmazott, a kormány közel sem tett eleget a probléma megoldásáért.
A riport csak megerősíti, hogy a miniszterelnöknek azonnali döntést kell hoznia az EU-állampolgárok helyzetét illetően. A Munkáspárt hónapokkal ezelőtt felszólította Theresa May-t, hogy tegyen pontot az ügy végére. Az általa hat éven át irányított bevándorlási rendszer megbukott.
A belügyminisztérium egyelőre hallgat arról, hogyan próbálja majd kezelni a kényes szituációt és csak annyit közölt, dolgoznak a megoldáson.
Az Egyesült Királyságban tartózkodó európai állampolgárok lényeges részét képezik a gazdaságnak és a társadalomnak. Biztosítva lesz a helyzetük, amint megkezdjük a tárgyalásokat.
Az Európai Parlament március 1-jén vitázik az EU-állampolgárok jogairól. A bizottság várhatóan brit miniszterek álláspontját is meghallgatja Brüsszelben.
A tárgyalásokig csak találgatni lehet
A 24.hu megkeresésére Feledy Botond, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója arról beszélt, a Brexit-tárgyalások során rengeteg területen kell kompromisszumot kötnie a briteknek az Európai Unióval, sok életbe vágó kérdés merül fel.
A briteknek látniuk kell az uniós viszonyokat, aztán taktikázhatnak, bár az uniós nagykövet múlt heti lemondása arra enged következtetni, hogy a kormányban továbbra sincs belső egység, kialakult stratégia.
Rámutatott, addig tilos tárgyalniuk a tagállamokkal, amíg az eljárás nem indul el, és jelen pillanatban ebben a szakaszban járunk. Várható, hogy a britek sok országgal informális politikai alkut kötnek. Ilyet lehet, ha adott esetben egy brit cég Magyarországon nyit üzemet, telephelyet.
A szakértő szerint egyelőre az is kérdés, hogy szükség lesz-e egyáltalán a Brexit előtt és után érkező külföldiek megkülönböztetésére.
Szerinte a joghézag kitölthető akár úgy is, hogy néhány éves munkaviszonyról vagy lakhatásról kapott igazolást mutatnak be a kint élők a hivatalokban.
