Angela Merkel idén nekirugaszkodik annak, hogy negyedszerre is megválasszák a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) kancellárjának. Sokáig úgy volt, hogy a kereszténydemokrata (CDU-s) politikus fő ellenfele Sigmar Gabriel szociáldemokrata vezető lesz, de Gabriel visszatáncolt
Merkel ugyan számos hibát elkövetett a menekültválság kezelésekor, mégis elmondható, hogy a felmérésekben stabilan vezet. Schulznak tehát fel kell kötnie a gatyáját, ezt írja a Politico is elemzésében, bár más szavakkal. Ha Schulz és az SPD (azaz szocdemek) nem akarnak egy Merkel vezette nagykoalíció kisebbik pártja vagy a legnagyobb ellenzéki párt lenni megint, akkor több forgatókönyv közül válaszhatnak.
Az első és legfontosabb – amit már meg is léptek -, hogy Gabrielt cseréljék le Schulzra, akinek a támogatottsága amúgy hasonló Merkeléhez. Már csak a párt támogatottságát kell ehhez felhúzni, amihez harcos üzemmódba kell kapcsolniuk.
Az se lenne rossz, ha sikerülne a baloldalt egyesítenie, és az NDK-s állampárt romjain létrejött Baloldal (Linke), a zöldek, esetleg a szabad demokraták felkarolásával egy koalíciós kormányt fabrikálni. Ennek előfeltétele, hogy a menekültellenes Alternatíva Németországért (AfD) ne szerepeljen túl jól. Ehhez viszont el kell vonni róluk a figyelmet, akár egy érces Merkel-Schulz csatával.
A harmadik út, hogy elkerüli minden áron a migráció és bevándorlás témakörét, ami a szocdem híveket is megosztja. Ott is jelen van, hogy egyesek minden migránst kidobának, mások pedig osztják a Willkommenskulturt, befogadnának mindenkit. Óvatosnak kell lennie, ha nem akar sok szavazót veszteni.
Nem lenne mellékes megszólítani a német munkásokat és alsó-középosztályt sem, ami sokszor úgy érzi, hiába adózik és viselkedik tisztességesen, ha mások nem ezt teszik. Schulz már felvett egy olyan pózt, hogy folyamatosan az egyszerű emberek problémáival törődik. Ez azért sem mellékes, mert erre a vaskos méretű csoportra a fent említett populista AfD is rárepült.
Schulz végül a gyengeségeit erősséggé is kovácsolhatja. Köztudott róla, hogy nem sikerült elvégeznie az egyetemet és alkoholista volt, amit azóta leküzdött. Ráadásul a német politikában alig vett részt, egy ideig vezetett egy Aachen közeli kisvárost polgármesterként, majd az EP-ben dolgozott majdnem két és fél évtizedet. Ezalatt viszont ráragadt pár nyelv ismerete és a politikai tudás. Megtanult nemzetközi szereplőkkel szót érteni, na meg nagykoalíciót kovácsolni, az EP-ben.
