A Várhegy mögött húzódó óriási park, a Vérmező helyén egykor a török időkben elpusztult apró falu, Logod (ennek állít emléket a közeli Logodi utca neve) állt, a megszállók kiűzése után pedig katonai védőövezetként (illeve Generalwiese, azaz Generális-rét néven a várnagy kaszálójaként) szolgált, nevét pedig egy kivégzésről kapta, hiszen 1795-ben itt ért véget a Martinovics-összeesküvés vádlottjainak élete.
Beépítésére többször is gondoltak, de a terület a reformkorban parkká, majd katonai gyakorlótérré, a két világháború közt pedig lovasok pályájaként (de lovaspólóztak is itt!) is szolgálta az immár egyesült Budapest lakóit.
Azt azonban kevesen tudják, hogy a terület a második világháborúig egy széles teknő volt, melyet a Várnegyed épületeinek romjaival töltöttek fel, és parkosítottak újra.
A Budapest folyóirat XXI. évfolyamának 10. számában (1983. október) Lehotay-Horváth György így írt erről:
A törmelékek mellett persze tankok, légvédelmi ütegek, repülőgépek, holttestek és jó eséllyel némi éles lőszer is pihen a mostani talajszint alatt, így egy esetleges parkrendezés során a kutatók számtalan nem várt meglepetésnek nézhetnek elébe.
