Az AB az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.
Az Országgyűlés által megszavazott, de ki nem hirdetett törvényt, mely 2018. január 1-jén lépett volna hatályba, az AB döntése nyomán a törvényhozásnak újra kell tárgyalnia.
Áder János december közepén emelt kifogást a december 6-án elfogadott törvény ellen. A köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, arra kérve a testületet, hogy állapítsa meg a törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét és közjogi érvénytelenségét.
Az államfő egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a Trócsányi László igazságügyi miniszter által előterjesztett törvényt egyszerű többséggel fogadták el, de sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít. Például létrehoz egy új bíróságot, a közigazgatási felsőbíróságot, noha az alkotmány szerint egyszerű többséggel nem lehet új bíróságot létrehozni. (MTI)
