A november végi 110 millió euróról (34 milliárd forint) nullára esett december végére a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékain belül a monetáris aranytartalékok szintje.
Ilyenre az 1998 óta elérhető idősor szerint nem volt még példa, azaz az összes aranytartalékát eladta az MNB. A Portfolió szerint, a piaci árfolyamok alapján ez nem volt túl jó időzítésű, mivel 10 havi mélyponton 1150 dollár körül járt az árfolyam, és arannyal dollárban kereskednek.
Magyarország a rendszerváltáskor több mint hatvan tonnányi aranykészletének nagy részét folyamatosan eladta, árából devizás befektetései voltak a kilencvenes években a nemzetközi kötvénypiacon. Az ország aranytartaléka 1989 májusától 1992 októberére 65 tonnáról, több lépcsőben 3 tonnára csökkent – írta a hvg.hu az MNB sajtóosztályától kapott információkra hivatkozva.
Jelenleg ez a szám nulla. A Magyar Nemzeti Bank azt mondta a Portfóliónak, hogy “nem adta el az aranytartalékot”, hanem a derivatív ügyleten keresztüli befektetés miatt egy másik soron bukkant fel a friss jegybankmérlegben az aranytartalék.
Kína felhalmozza az aranyat
Az egyes országoknak eltérő befektetési stratégiájuk van a devizatartalék aranyban tartott részével kapcsolatban. Vannak országok, amelyek inkább eladják az aranytartalékaikat, ilyen Magyarország is. Nagy-Britannia, Svájc és Hollandia voltak a legnagyobb eladók. Ők arra hivatkoznak, hogy az arany az állam számára nem termel kamatbevételt és árfolyam-növekedéssel sem kecsegtet.
Kína kifejezetten felhalmozza az aranyat. Valamiért szeretnék megelőzni a világelső USA-t, amelynek a legtöbb aranytartaléka van, 8 ezer tonna körül. Németország a második a sorban, majd 3400 tonnával. A közép-kelet európai országok közül a legtöbb arany a román és a lengyel jegybankban van.
Az aranynál nagyobb mértékű tartalékcsökkentő hatása volt a magyar költségvetésre a devizatartalékok 508 millió eurós apadása, erről itt írtunk.
