Az amerikai-orosz kapcsolat kiélezettebbnek tűnik, mint a hidegháború óta bármikor. Sőt, ennek kifejezett nyoma is van. A nyolcvanas évek közepétől az Európában állomásozó amerikai katonák száma folyamatosan csökkent. A korábbi pár százezerről csak pár ezerre. De ez a kivonulás most ért véget. Az Egyesült Államok hadserege és a NATO éppen újabb csapatbővítést hajt végre Európa keleti felében.
Azért, hogy elmondják, pontosan miről is szól ez a csapatbővítés, az amerikai NATO-misszió meghívott néhány újságírót a Pentagonba. Minden keleti és érintett tagországból – így Magyarországról is – egyet.
A helyettes miniszteri poszt politikai kinevezés, ezért az Obama-kormány lejártával Townsend hamarosan befejezi a hivatali idejét. Egészen pontosan ezen a héten. Esélyes, hogy az Európába küldött NATO-dandár fontosságának elmagyarázása az egyik utolsó dolog, amit a hivatali ideje alatt csinál.
Elrettentés
Ez egy kétirányú kezdeményezés, mondja Townsend. Egyfelől van egy amerikai kezdeményezés, amelyben az amerikai haderő újraépíti az Európában otthagyott amerikai hadi struktúrát. Másfelől pedig egy NATO-kezdeményezés, amelyben a szövetség magára vállalja a feladatot, hogy elrettentési céllal katonákat küld a NATO határaira.
Az amerikai kezdeményezés azért is érdekes, mert ezeket a harci struktúrákat tényleg vissza kellett szerezni. A hidegháború végével az amerikai haderő rengeteg bázist hagyott ott és adott vissza az európai államoknak. Ezeket most konkrétan visszakérték. De hogy kezdődött ez az egész?
2008-ban az oroszok lerohanták Grúziát. Én 2006-ig közszolgaként dolgoztam a Pentagonban. Amikor 2009-ben már politikai kinevezettként visszajöttem, az közvetlenül ezután történt. Úgy jöttem vissza, hogy kifejezetten aggódtam, hogy mit is csinálnak az oroszok. Elkezdtünk azon gondolkozni, hogy mit is kellene csinálnia Amerikának és a NATO-nak, hogy a lehető legkomolyabb legyen az elrettentésünk.
– mondja Townsend. Először nem is közös megoldásban gondolkodtak a NATO-val, hanem csak azon, hogy mit tud az amerikai hadsereg csinálni.
Azonnal beleugrottunk abba, hogy amerikai katonákat küldjünk vissza Európába, és visszaszerezzünk valamit az otthagyott amerikai harci struktúrából, hogy az oroszok is lássák, az amerikai hadseregnek fontos Európa, és hogy nemcsak meg akarjuk védeni a kontinenst, de meg is van hozzá az erőnk, hogy ezt megtegyük.
Az első dolog, amit csináltak, az volt, hogy megháromszorozták a Baltikum légterében járőröző F15-ösök számát. Szerinte ez volt a leggyorsabb, amit tehettek.
Emellett olyan gyorsan próbáltunk meg olyan sok gyakorlatot és kiképzést végigvinni, amennyire csak lehetett. Meg akartuk mutatni a NATO határain, hogy ott vagyunk, és hogy az oroszoknak ne legyenek illúziói, hogy Amerika hol áll ebben a konfliktusban.
Megromlott
Townsend azt mondja, ebben elég sokat segített az, hogy a Fehér Ház odatelefonált, hogy
Elég hamar kitaláltuk, a Stuttgartban állomásozó Európai Parancsnokság ugrott a lehetőségre. Aztán elvittük a Kongresszusba, ahol elég lelkesen fogadták.
– mondja a miniszterhelyettes. Ebből lett az ERI, vagyis az European Reassurance Initiative (kb. Európai Megnyugtatási Kezdeményezés). Érdekes mutatója az amerikai-orosz viszonynak az is, hogy a program eredetileg így indult, megnyugtatásnak. Aztán szépen lassan ERI helyett elkezdtek rá EDI-ként hivatkozni, ami már egészen mást jelentett. Itt a Reassurance helyét átvette a Deterrence, vagyis az elrettentés. Nem is volt feltétlenül hivatalos a névváltás, egyszer csak elkezdtek így hivatkozni a programra.
Ez egyébként sokkal fontosabb változás, mint amilyennek tűnik. Az ERI célja még az volt, hogy biztosítsa az európai NATO-szövetségeseket arról, hogy Amerika mellettük áll. Az EDI célja viszont az, hogy elrettentsen. Az persze nincs kimondva, kit kell elrettenteni, de csak egyetlen lehetséges ellenfél fekszik a NATO keleti határainál.
Előretolt hadosztály
Townsend szerint később született meg az az ötlet, hogy egy komplett páncélozott harci dandárt vezényeljenek Európába. Ez konkrétan most kezdődött el. A 4-ik gyalogsági hadosztály 3-ik páncélozott harci dandárja 2017 elejére érkezik meg Colorado államból Európába. Az ERI keretében ideküldött dandárok kilenc hónapos turnusokban váltják majd egymást Európában, a harmadik páncélozott harci dandár ezek közül csak az első kört viszi.
Európában jelenleg két dandárnyi amerikai katona állomásozik. A csapatbővítéssel együtt ez három dandárra növekszik. De itt még nincs vége, mert a most érkező katonák a saját felszerelésükkel együtt elhozzák még egy komplett dandár felszerelését is, így ha hirtelen még több katonát kellene Európába küldeni, akkor már csak az emberanyagot kell ideküldeni, a tankokat, felszerelést, muníciót nem. Egy dandár körülbelül 4200-4500 katonából áll, most is ennyi érkezik a kontinensre. A négy ideküldött dandárból pedig már felállhat egy komplett Európában állomásozó amerikai hadosztály.
Jelenlét
Az ide érkező dandár feladata nem csak az, hogy visszaépítse az amerikai jelenlétet Európában. Az ERI amerikai projekt, NATO-irányítás alatt. A NATO-tagországok csapataiból viszont egy nagyobb kezdeményezés, az Enhanced Forward Presence is.
- Az amerikai katonák Lengyelországban,
- A németek Litvániában,
- A britek Észtországban,
- A kanadaiak pedig Lettországban fognak állomásozni.
Ez EFP pedig ezekből a csapatokból áll össze. Ezek a katonák elvileg folyamatosan gyakorlatoznak majd egymással, és a parancsstruktúrát is úgy alakítják, hogy ha szükséges, képesek legyenek együttműködni. És Townsend szerint nem csak dísznek lesznek itt.
Ezek nem felvonulási csapatok. Ez nem egy helyőrség. Nem nyaralni lesznek ott. Azért vannak ott, hogy harcoljanak, ha kell. Reméljük, hogy nem kell. De készen fognak állni rá, ha mégis. Pont ezért lesznek ott.
Arról, hogy pontosan melyik dandár is érkezik Európába, közülük kik jönnek Magyarországra, mi lesz pontosan a feladatuk és változik-e valami a Trump-elnökség alatt, a csapatbővítésekről szóló sorozat következő részében olvashatnak.
A címlapkép Colorado Springsben készült, ahol az Európába küldött hadifelszereléseket pakolták fel vonatokra. A későbbi cikkekben alapvetően ez a kisváros lesz a helyszín.
