Magyarországon ma 140 ezer gyereket bármikor elvehetnek a szüleitől, közülük a legtöbbet szegénység és annak következményei miatt. Az SOS Gyermekfalvak kisfilmekben mutat be ezen családokból párat. Október 17 a szegénység elleni küzdelem világnapja.
“Anya, de jó, hogy nem sírsz!”
Éva szeretne biciklizni, táncolni, és a múlt héten miniszoknyát is felvett. Mindez talán nem tűnik akkora bátorságnak egy 42 éves nőtől, de Éva egyik lábát karácsony előtt amputálták. A 13 éves lánya ápolja, a legnagyobb szegénységben és szeretetben. Éva egyedülálló anya, nem tud dolgozni a rehabilitáció alatt, a segély pedig nem elég lakhatási körülményeik javításához. „Nincs ivóvíz bent, a WC olyan szűk, hogy kerekesszékkel nem tudom használni, a lányom hordja ki alólam a szobai WC-t. Ezzel indítja, ezzel fejezi be a napot. Melyik kamasz csinálja ezt végig? A körülmények miatt félek attól, hogy bárkinek eszébe jut, ez a gyerek nem való mellém, és elveszik tőlem.”
Mindenféle munkát elvégzek, nyitott vagyok mindenre
Hogy boldogul egy özvegy, dolgozó férfi egyszerre apa és anya szerepben? István nemcsak a szegénységgel küzd nap mint nap, de a gyerekek titkainak is kizárólagos őrzője. „Nekem mindig az volt a dolgom, hogy elmegyek pénzt keresni, gyereket nem kellett nevelnem, idegen volt tőlem ez a dolog.” Amikor István egyedül maradt a gyerekekkel, beletanult. „Nekem kell itt helytállnom, apa is vagyok, meg anya is.”
Éhen tanulni, dolgozni nem lehet
Ildikó nyolc osztályt végzett, munkát évek óta nem talál, tisztes szegénységben él három lányával. Bár kimondottan anyagi veszélyek fenyegetik, bízik a jövőben, soha nem fordult meg a fejében, hogy a gyerekeket elveszítheti. „Én azt mondtam nekik, hogy amíg lehet, tanuljatok, ne akarjatok közmunkások lenni. Ildikó mindent a lányok iskoláztatására tesz fel.
Családmegerősítő program is van
Az SOS Gyermekfalvak nevelőszülői hálózata mellett családmegerősítő programot is fenntart, ahol azokat a családokat próbálja talpra állítani, ahol nagy a kockázat, hogy a szegénység miatt elvehetik a gyerekeket szüleiktől. Bár a jogszabályok szerint egy gyereket sem lehet kiemelni e miatt a családjából, a szegénység és annak következményei mégis vezető ok a családok szétszakításánál – jellemezte a mai magyar valóságot az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója, Szilvási Léna.
Hozzátette: a megelőzésre és a családokat támogató programokra nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a gyerekek elvétele helyett.
Az SOS programjában a családok baromfit kapnak, az SOS mentorálásával pedig megtanulnak önállóan gazdálkodni. A gyerekek fejlesztő- és szabadidős foglalkozásokon vesznek részt, a szülők jogi és pszichológiai segítséget kapnak.
Cél, hogy a programban résztvevő családok legalább 70 százaléka 2 éven belül önállóan, veszélyek nélkül tudjon gondoskodni gyermekeiről.
