Göncz Árpád, író, műfordító, a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője, a III. Magyar Köztársaság első elnöke volt.
A nevét viselő alapítvány az évfordulón arra emlékeztet, hogy hiánya fájó, emlékét, példáját, emberségét naponta felidézik barátai, tisztelői.
Halála óta fát ültettek emlékére, tisztelői könyvekben örökítették meg találkozásaikat az elnökkel, egykori Bécsi úti lakóházán emléktáblát avattak, a Közép-Európai Egyetem posztumusz díszdoktorává fogadta, a közelmúltban a XIII. kerületben városrészt neveztek el Göncz Árpádról.
Halála évfordulóján Molnár Gyula, az MSZP elnöke is arra emlékeztetett, hogy a harmadik magyar köztársaság első elnöke óriási, a mindennapokban is érezhető űrt hagyott maga után. Ő volt az utolsó magyar államférfi, aki egyesíteni tudta a nemzetet.
Olyan demokrata volt, aki maga mögött tudta a többséget, de a ráruházott hatalommal bölcsen bánt, a nemzetet képviselte. Tudta, hogy
a magyarságnak sem a darutollas úri világra, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világára nincs többé szüksége. Egy szabad, fejlődő, modern Magyarországot képzelt el.
Göncz Árpád egy olyan országot szeretett volna, ahol azok sem maradnak az út szélén, akiknek nincs eszközük megvédeni magukat. A szocialisták a legmélyebb tisztelettel adóznak Göncz Árpád életműve előtt, az általa elképzelt jobb Magyarországért pedig egészen a jelenlegi rendszer végnapjáig dolgoznak.
