A Médiatanács eheti ülése után közölte, hogy a hatóság már idén júniusban – amikor a Fővárosi Ítélőtábla jogerős részítéletet hirdetett – eleget tett kötelességének, visszafizette a Klubrádió számára a 103 millió forintos médiahasználati és frekvenciahasználati kártérítési díjat, és a rádió jó hírnevének megsértése miatt nem vagyoni kártérítésből eredő 5 millió forintot. Mivel azonban Kúria e héten történt szóbeli ítélethirdetése szerint ez utóbbi követelés 2 millió forint értékben jogos, a hatóság jogalap hiányában visszakéri a 3 millió forintot a rádiótól.
10 évig szólhat ingyen a Klubrádió
Hozzátették, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság már több mint két és fél év óta lezártnak tekinti a Klubrádióval kapcsolatos jogvitát, amikor is a Klubrádió hatósági szerződését 2014. február 14-én Arató András, a Klubrádió Zrt. vezérigazgatója és Karas Monika, az NMHH elnöke közösen írta alá arról, hogy a rádió a Budapest 92,9 MHz közösségi frekvenciára költözik a 95,3 MHz-es frekvenciáról. Ekkor a Médiatanács az ingyenes, közösségi frekvenciát 7 évre biztosította a Klubrádió számára, figyelembe véve azt, hogy a kereskedelmi frekvenciáért a Klubrádió médiaszolgáltatási díjat fizetett. Tekintettel azonban arra, hogy a Klubrádió részére a bíróság ítéletében a médiaszolgáltatási díj visszafizetését rendelte el, a Klubrádió – a magyar médiapiacon példátlan módon – más rádiókkal ellentétben nem 7, hanem így összességében 10 évig működhet közösségi rádióként és használja ingyenesen az erre kijelölt frekvenciát – áll a Médiatanács közleményében, ahol azt is állítják, hogy az NMHH a Klubrádióval folytatott jogviták ellenére jogi eszközeivel gondoskodott arról, hogy a rádió az elmúlt több mint másfél évtizedben jogszerűen működhessen, és hogy zökkenőmentes legyen a Klubrádió frekvenciaváltása.
A Klubrádió az utóbbi időben is élvezi a Médiatanács anyagi támogatását, több száz helyi és körzeti médiaszolgáltató mellett: a rádió csak 2014-ben és 2015-ben a Médiatanács három, médiaszolgáltatókat támogató, szakmai pályázatán – a független bírálóbizottsági javaslatokra megítélt – összesen több mint 5,2 millió forintot nyert el hírműsor-készítésre, illetve műszaki fejlesztésre
– olvasható a kommünikében.
Változatlan, hogy ki számít jelentős befolyásoló erővel médiaszolgáltatónak
A Médiatanács eheti ülésén foglalkozott a jelentős befolyásoló erővel rendelkező (JBE) médiaszolgáltatók meghatározásával is. JBE-szolgáltatónak az a médiaszolgáltató minősül, amely legalább 15 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkezik, és legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya eléri a 3 százalékot. Három médiaszolgáltató esetében most arról döntött a testület, hogy továbbra is jelentős befolyásoló erővel rendelkeznek: a TV2 Média Csoport Kft., a Magyar RTL Televízió Zrt., valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Ugyanakkor a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. esetében a testület a médiapiaci koncentráció megelőzésére irányuló eljárást indít, mert rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatásainak éves átlagos közönségaránya együttesen meghaladja a 40%-ot (46,5%).
A testület egyébként a JBE-médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárását minden év szeptember 30-ig folytatja le. Az eljárás során megvizsgálja a releváns tényeket, körülményeket, különös tekintettel az előző évi átlagos közönségarányra.
Felfüggesztették a derecskei rádiós pályázatot
A Médiatanács eheti ülésén arról is határozott, hogy felfüggeszti azt a pályázati eljárást, amelyet idén április 8-án írt ki a Derecske 94,7 MHz helyi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására. A lehetőségre két pályázat érkezett, mindkét esetben hiánypótlásra hívta fel a testület a pályázókat, amelynek hiányosan tettek eleget, ezért pályázatukat alakilag érvénytelennek nyilvánította a tanács, és a pályázati ajánlatokat nem vette nyilvántartásba. A Debrecen Városi Televízió Kft. a döntés bírósági felülvizsgálatát kérelmezte, így a Médiatanács az eljárást a bíróság döntésének megszületéséig felfüggesztette.
