Közélet

A Bayer Zsolt mellett kiálló Stefka István szerint muszáj volt elfogadni a kommunisták díjait

„Mertem volna nem átvenni” – mondta a Pesti Srácok lapigazgatója.

Már nyolcvanheten adták vissza a lovagkeresztjüket azóta, hogy Bayer Zsolt megkapta az elismerést. Sokan viszont kiálltak a publicista mellett, így Stefka István, a Pesti Srácok nevű Fidesz-közeli internetes oldal lapigazgatója is, aki korábban az Echo TV híradójának és a Magyar Hírlapnak volt főszerkesztője, még korábban, az MDF idején a tévében a legfontosabb műsorok, a Híradó és a Hét főszerkesztője volt, de már 1972 óta a Magyar Rádiónál dolgozott.

Önazonosságtudat

Stefka azt írta blogján, hogy ő bizony nem adja vissza 2011-ben kapott lovagkeresztjét, szerinte Bayer „szemében az újságírás elsőrendű feladata a magyarság védelme, a nemzeti önazonosságtudat megtartása”, és ha kell, „a nemzeti ügyek érdekében még világhatalmasságoknak is nekimegy”.

Ezt nem szeretik a magyart, a magyar nemzetet gyűlölő, gyakran eláruló balosok

– vélekedett.

Bérborz

Erre reagált a Facebookon Lakatos András újságíró, aki azt írta: a szakma egy része által „bérborznak” tartott Stefka nemcsak a mostani hatalomtól kapott kitüntetéseit nem adja vissza, hanem azokat sem, amiket jóval a rendszerváltás előtt kapott a pártállam belügyminisztériumától a céljaikat szolgáló riportokért, tudósításokért.

Ugyan olyan alázattal vetted át a kitüntetéseket és a pénzjutalmakat annak idején Horváth István belügyminisztertől, Lakatos Ernő, (APO) jelenlétében, mint ma, az új uraidtól

– írta Lakatos. „Mert te is része voltál annak idején annak a néhány tíz, szigorúan kiválasztottnak, akik Belügyi Tudósítói igazolvánnyal rendelkeztek, és munkájuk a belügyminisztérium sajtó,- és propaganda munkáját volt hivatva, önkéntesen segíteni” – vetette az újságíró Stefka István szemére.

Visszautasíthatatlan

Minderre a Pesti Srácok személyeskedő hangú cikkben reagált, amelynek a címe „A vörös főpropagandista exbelügyes fia elvtársozta le Stefka Istvánt”. Ebben azt írják Lakatos Andrásra vonatkozóan, hogy „a rendszerváltás előtt az egész kulturális- és médiavilágban rettegett hírű, Kádár János és Aczél György közvetlen munkatársaként dolgozó Lakatos Ernő fia a diktatúra idején a belügy kötelékében, a Magyar Rendőr című lapnál talált bennfentes állást, ám a kétes életvitelű férfi az utóbbi időben kiszorult a médiából.” Igaz, ő nem is állt be a mostani kormány mögé, de ezt a cikk már nem említi.

Stefka viszont azt üzente Lakatos felvetéseire a cikken keresztül, hogy

a rendszerváltoztatás előtti időben nem lehetett visszautasítani díjakat, mert azzal az ember kihívta volna maga ellene a sorsot: biztosan nem kaphatott volna semmilyen állást a rádiónál, televíziónál, vagy bármely újságnál sem.

Szerinte a díjakat „vidéki és tényfeltáró riportjaiért” kapta, amelyek „társadalmi vitákról és helyi gondokról szólhattak”, és kapott egy sajtódíjat a Belügyminisztériumtól is „a köztörvényes bűnözőkkel a Magyar Televízió számára készített interjúsorozatért”.

Mertem volna nem átvenni

– jelentette ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik