Vasbordájú Edmund neve Magyarországon kevésbé ismert, ahogy fiai, Edmund és Eduárd alakja is csak kevesek érdeklődését kelti fel. Ha viszont azt mondjuk, a két herceg éveken át élt Szent István udvarában, egyből izgalmasabb lesz a történetük.
Knut nem akart gyerekgyilkos lenni
II. Edmund nem tartozik a legnagyobb angol történelmi személyek közé. Már csak azért sem, mert uralkodása nem volt kifejezetten hosszú: 1016. április 23. és november 30 közt viselte a királyi koronát.
Hozzá kell tenni, hogy a korszak, melyben élt, igen sötét volt az angolszászok számára. A megosztott Angliában Edmundnak nem csupán a helyi hatalmakkal, hanem egy sokkal nagyobb és veszedelmesebb ellenséggel, a dán Nagy Knuttal is szembe kellett néznie.
Edmund a helyzethez képest végül mégis elért egy kisebb sikert. A dánok elleni harcokat egy olyan béke zárta le, amely felosztotta az angol területeket. A szerződés arra is kitért, hogy az egyik uralkodó halála esetén a másik király megörökölheti ellenfele területeit. A közel azonos korú Edmundnak és Knutnak tehát elvileg hasonló esélyei voltak a trón megszerzésére. A versenyből a Vasbordájú jött ki vesztesként.
Hogy hogyan halt meg, az máig kérdéses. Egyesek szerint egy korábbi csatában szerzett sebesülése, vagy betegség okozta a vesztét. A durvább verziók viszont arról számolnak be, hogy a királlyal több késszúrás, esetleg számszeríj végzett, míg Edmund az árnyékszéken ült – honnan is ismerős a jelenet?
II. Knut győzelme után úgy érezte, nem tenne jót karrierjének, ha az egykori wessexi király csecsemő fiai, Edmund és Eduárd életben maradnának. Mivel ő személy szerint nem akarta a “Gyerekgyilkos” ragadványnevet magának, a svéd királyra, III. Olafra bízta a megtisztelő feladatot.
Kincses Olaf azonban hívő keresztény volt, nem tetszett neki az emberölés ötlete. A két fiút, anyjukat, valamint a család kíséretét így titokban Kijevbe – egyes történészek szerint Lengyelországba – csempésztette, ahonnan aztán később továbbindultak Magyarországra.
Szent István becsülettel taníttatta a hercegeket
A két angol herceg valószínűleg még 1020 előtt megérkezett István udvarába, ahol méltó nevelésben részesültek, nem kizárható, hogy még a későbbi Szent Gellért is részt vett a taníttatásukban.
Hogy később mi is történt a fiatalokkal, arról megoszlanak a vélemények. Az egyik elmélet szerint az 1020-as évek végén a hercegek visszaköltöztek Kijevbe, ahonnan csak 1046-ban, a Vata-féle lázadás során tértek vissza Magyarországra, a későbbi I. András oldalán.
A másik verzió szerint Edmund és Eduárd nem hagyta el Magyarországot, sőt, Edmundot itt is temették el – egyes források szerint a herceg már a felnőttkort sem élte meg, de legkésőbb 1054-ben bizonyosan meghalt.
Ezen elmélet szerint Eduárd feleséget is Magyarországon keresett magának. A krónikák egy Ágota nevű hercegnőről, egy magyar király leányáról beszélnek, és bár lehetetlenség pontosan megállapítani az érintett uralkodót, sokan Szent Istvánnal azonosítják Eduárd apósát. Az angol hercegnek és Ágotának mindenesetre több gyereke is született, többek közt egy Margit nevű leány.
(Egy harmadik verzió szerint nem Eduárd, hanem az idősebb Edmund házasodott be István családjába, Ágota pedig István sógornője volt.)
Egy Árpád-házi szent Skóciában
Az 1050-es években Anglia továbbra is politikailag instabil ország volt. 1054-ben egyes helyi csoportok azon kezdtek el munkálkodni, hogy Száműzött Eduárd hazatérjen. Némi kalandos német kiruccanás után ez meg is történt, a királyjelölt Magyarországon született gyermekeivel és feleségével 1057-ben lépett ismét Albion partjaira. A Wessex-ház tragédiája azonban tovább folytatódott.
Nem sokkal megérkezése után ugyanis tragikus hirtelenséggel, máig tisztázatlan körülmények közt meghalt. Az új trónörökös Eduárd fia, Edgár lett, támogatók hiányában azonban nem sok esélye maradt a korona megszerzésére. A család helyzetét tovább rontotta az 1066-ban betetőző normann hódítás. A feljegyzések szerint nemsokkal ezután Eduárd özvegye és gyermekei visszaindultak Magyarország felé, egy vihar miatt azonban végül Skóciában kötöttek ki.
Itt aztán a helyi uralkodó, III. Malcolm vette szárnyai alá a családot. Olyannyira, hogy a király később el is vette Eduárd egyik lányát, Margitot. Azt a Margitot, akit később, 1261-ben avattak szenté.
És hogy a történet kerek legyen, a Wessex-ház – ha “csak” női ágon is – végül visszatérhetett Anglia földjére. Margit leánya, Matilda ugyanis később I. Henrik angol király felesége lett – és így gyakorlatilag a Plantagenêt-ház ősanyja is.
