Belföld

A parlament elfogadta a jövő évi költségvetést

A kormány szerint ez az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás büdzséje lesz.

A költségvetés új szerkezetben készült el, három részből áll: az állam működési költségvetése nullszaldós lett; a másik kettő az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat tartalmazza, ezek jelentenek az uniós statisztika szerint is elszámolt deficitet. Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi

  • bevételi főösszegét 17 431 milliárd 347,9 millió forintban,
  • kiadási főösszegét 18 597 milliárd 705 millió forintban,
  • hiányát 1 166 milliárd 357,1 millió forintba állapította meg.

A bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2017. évi

  • bevételi főösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió forintban,
  • kiadási főösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió forintban határozta meg,
  • azaz egyenlegét 0 forintban állapította meg,

ami azt jelenti, hogy a központi alrendszernek hiány nélkül kell működnie.

A bevételi és kiadási főösszegeken belül a parlament a hazai felhalmozási költségvetést is létrehozta, ennek 2017. évi

  • bevételi főösszegét 1 164 milliárd 250,4 millió forintban,
  • kiadási főösszegét 1 636 milliárd 611,9 millió forintban határozta meg,
  • hiányát 472 milliárd 361,5 millió forintban állapította meg.

Az elfogadott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az úgynevezett európai uniós fejlesztési költségvetés 2017 . évi

  • bevételi főösszegét 1 545 milliárd 165,9 millió forintban,
  • kiadási főösszegét 2 239 milliárd 161,5 millió forintban jelölte ki,
  • hiányát 693 milliárd 995,6 millió forintban állapította meg.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban, a benyújtásakor az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Úgy fogalmazott:

a költségvetés biztosítja, hogy minden magyar ember léphessen egyet előre.
A büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol; az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklődik.

A költségvetési törvény értelmében – a stabilitási törvénynek megfelelően – az államadósság-mutató a 2016 végére várható 73,5 százalékról 2017 végére 71,9 százalékra csökken a GDP-hez mérten. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államháztartás 2017. december 31-ére várható, tervezett adóssága 312,0 forint/euró, 284,7 forint/svájci frank és 282,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 26 936,3 milliárd forint lesz.

Minden szakterület számára többletforrás jut jövőre az idei évhez képest. Oktatásra 270 milliárd, egészségügyre 167 milliárd, tb- és jóléti kiadásokra 155 milliárd, kultúrára 66 milliárd többletforrást tartalmaz a jogszabály. A rendvédelem 114, az önkormányzatok 5 milliárd, az igazságügy 26 milliárd, a külügy 10 milliárd többletforrásra számíthat. A honvédelem az ideinél 51 milliárd forinttal nagyobb büdzséből működhet jövőre. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot fordítanának a fejlesztések támogatására.

Jövő év január elsejétől 5 százalékra csökken a tej, tojás és baromfihús áfája, ami jelentős támogatást jelent minden magyar családnak. Emellett növelni fogja a hazai termelők versenyképességét és hozzájárul a kereskedelmi forgalom bővüléséhez.

Az éttermi szolgáltatások áfakulcsa is csökken 18 százalékra, ahogy az internethozzáférésé is. Jövőre továbbra is 15 százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, ami Európában az egyik legalacsonyabb.

A törvény alapján az előre nem várt kockázatok kivédésére a kormányzat ismét két típusú központi tartalékot képzett. Az Országvédelmi Alap célelőirányzata és a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka együttesen 170 milliárd forint, ebből az Országvédelmi Alap 2017-es előirányzata 60 milliárd forint, míg a rendkívüli kormányzati intézkedéseké 110 milliárd forint lesz. 2016-ban az előbbi 70 milliárd forint volt, utóbbi pedig 100 milliárd forintot tett ki. A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként képezett stabilitási tartalék, amelyek együttes összege mintegy 35 milliárd forintot tesz ki, ezek felhasználására a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lesz lehetőség. Így a fejezetenkénti tartalékokkal együtt több mint 200 milliárd forint “biztonsági tartalék” van a jövő évi büdzsében.

(MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik