A KGB elődje, az NKVD élére frissen kinevezett Lavrentyij Berija, Sztálin nem épp kedvességéről ismert jobbkeze 1938-ban úgy döntött, ideje egy grúz éttermet nyitni a szovjet fővárosban, hogy ott tarthassa a találkozóit.
Ezzzel természetesen a szintén Grúziában felnőtt Sztálin is egyetértett, így még ugyanabban az évben megnyitott az Aragvi, ahol a vezető politikusok és a felső tízezer hacsapurit (sajtos-túrós lepény), kinkalit (húsos táska) és szacivit (hideg csirke fűszeres diómártásban) tömhetett magába, melyek alapanyagai jórészt egyenesen Grúziából, különvonattal érkeztek.
Az idő múlásával az étterem egyre inkább a különc moszkvaiak, tévésztárok, űrhajósok, művelt külföldiek, hírességek (Yves Montand, Richard Burton, John Steinbeck, és titkosügynökök kedvencévé vált, így nem csoda, hogy az asztalok környékén számtalan poloskát rejtettek el, a pincérek jórészt nyugalmazott KGB-sek voltak, sőt, néhány embert épp itt szerveztek be a titkosszolgálatba.
Keringenek történetek arról, hogy Berija sokszor Sztálin fiával, Vaszilijjel érkezett, és ittak meg együtt egy palack grúz bort, de a hetvenes évek felkapott énekese, Vlagyimir Viszockij és a filmrendező Andrej Tarkovszkij is gyakran beszélgetett itt művészetről és az életről.
A hely persze nem volt olcsó, híre pedig messzire eljutott, hiszen a kaukázusi konyhából jórészt csak a saslik jutott el a moszkvaiakig – ehhez képest az Aragvi 12 oldalas étlapja maga a mennyország lehetett a kulináris élvezeteket kedvelők számára.
A Szovjetunió felbomlása után persze ez az étterem is lassan haldokolni kezdett, 2000-ben – “csak egy felújítás erejéig” – bezárt.
Az ablakokat több, mint egy évtizeden át műanyaglapok takarták, az elmúlt években viszont csendben felújították. A hely egy hónappal ezelőtt nyitott újra, hogy ismét – jórészt eredeti fényében – fogadhassa a grúz konyha gyöngyszemeire vágyó vendégeket.
A kilenc nagy teremből álló étteremben a felújítás során találtak rá néhány XVII. századi boltívre, melyet szépen kiemeltek, a hely pedig elegánsabb lett, mint valaha, sőt, a Moscow Times tudósítója szerint az ételek is elsőrangúak.
Kérdés, hogy ez, valamint érdekes történelme elég lesz-e ahhoz, hogy túléljen a piacon.
