A 13 ember – 12 pincérnő és egy menedzser – egy Kínában üzemelő észak-koreai étteremből menekült Dél-Koreába április elején. Phenjan akkor elfogadhatatlan provokációnak minősítette a történteket, és követelte szabadon bocsájtásukat.
Az észak-koreai vöröskereszt egy közleményében – amelyet a KCNA észak-koreai hírügynökség ismertetett – azt írta, hogy az “elrabolt emberek” családjai szeretnének minél hamarabb közvetlen kapcsolatba lépni szeretteikkel. Észak-Korea ennek érdekében a két ország határára vagy Szöulba küldené a Dél-Koreába távozottak szüleit abban az esetben, ha lehetőséget kapnak a személyes találkozóra. A dokumentumban ugyanakkor hangsúlyozták: azt szeretnék, hogy a hozzátartozók egymás között tisztázzák a helyzetet. Amennyiben ez nem történik meg, akkor Észak-Korea “határozott megtorló műveletet” hajt végre a dél-koreai elnöki hivatal ellen – olvasható a közleményben.
A két Korea viszonyában érzékeny kérdés az észak-koreaiak szökése. Phenjan azzal vádolja Szöult, hogy átcsalogatja állampolgárait, amit Dél-Korea rendre tagad.
Külföldi munkára többnyire azokat az észak-koreaiakat engedik, akiknek a rendszer iránti lojalitása nem kérdéses. Évente átlagosan több mint ezer észak-koreai szökik át Dél-Koreába, menekülve a mélyszegénység és a sztálini időket idéző diktatúra elől. A menekülők általában Kínába mennek, majd onnan tovább Dél-Koreába.
