Magyarországon is volt öt földrengés

Alig egy hét, és két pusztító földrengés történt a világ egymástól távoli pontjain, mindkettő nagy törésvonalak mentén. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy mostantól beindult alattunk a föld, és sorozatos rengések hozzák el azt a bizonyos világvégét. Azt viszont igenis érdemes tisztázni, hogy mi okozza a pusztítást, és Magyarországon mire kell felkészülnünk?

Gráczer Zoltán szeizmológust, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet tudományos munkatársát kérdeztük.

Kezdjük azzal, hogy mi okozza a földrengést. Földünk felszíne az úgynevezett litoszféra, amelynek részei tektonikai lemezekre töredezve “úsznak” az alattuk fekvő viszkózus asztenoszférán, ami hosszú távon úgy viselkedik, mint a folyadék. Folyamatosan áramlások tapasztalhatók benne, ezek úgy mozgatják a kőzetlemezeket, mint folyó a jégtáblákat – nem igazán tudományos a példa, de a szakértő szerint jelen helyzetben megállja a helyét.

Egy nagy reccs

A lemezek a törésvonalak mentén egymásnak feszülnek, egy idő után pedig egymáshoz képest elmozdulnak, eltörnek, ami valójában a földrengés.

Az ilyenkor felszabaduló energia rugalmas hullámokat kelt a föld belsejében és a felszínen, ezek következtében a rengés epicentrumától nagyobb távolságra is keletkezhetnek károk.

Japán például és Ecuador is ugyanannak a gyorsan mozgó Csendes-óceáni lemeznek a peremén fekszik, ami komoly földmozgásokat képes generálni. A gyorsan mozgó itt évente néhány centimétert jelent, de ez elég ahhoz, hogy a Csendes-óceán pereme Észak-Amerikától Dél-Ázsián keresztül Dél-Amerikáig földrengésveszélyes területnek számítson.

A szeizmológia ma még nem képes arra, hogy a rengések helyét és idejét előre jelezze, azt viszont tudjuk, hol találhatók törésvonalak. És biztosra vehetjük, hogy ezek mentén előbb-utóbb valamilyen mértékű földmozgásra számítani kell. A geofizika pedig meg tudja állapítani, milyen földtani környezetben mekkora lehet a rengés maximális magnitúdója.

Kis ország, kis rengés

A kutatások szerint Magyarországon 6,4 körülire tehető a földrengések maximális ereje, de csak elméletben, mert nincs tudomásunk ekkora rengésről – mondja a szeizmológus.

Nálunk a 6,3-asra becsült, 1763-as komáromi földrengés volt a legerősebb. A kisebbek, sőt az egészen aprók viszont szinte mindennaposak. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapjáról kiderül: az utóbbi 30 napban összesen öt földrengés pattant ki Magyarországon, magnitúdójuk 1-2 között volt.

Ezeket az okozza, hogy Afrika közeledik Európa felé, a nyomást pedig kisebb kőzetlemezek adják át Magyarországon is rengéseket okozva.

Hogy lehet nagyobb az utórengés?

Visszatérve Japánra és Ecuadorra, mindkét helyszínről nagyon komoly utórengésekről érkeztek hírek. Sajnos ez a jelenség velejárója. Az első rengés nyomán keletkezett elmozdulás rendszerint nem oldja fel a kőzetlemezekben felgyülemlett feszültséget, ezért az újabb és újabb, akár több száz vagy több ezer utórengés formájában adja le energiáját.

Az utórengés mindig enyhébb, mint az első, ezért is érdekes a múlt heti japán példa. Ott ugyanis a 6,2-es mozgást egy 7-es követte, ami ugye ellent mond az előző megállapításnak.

Valójában viszont ebben az esetben az első csak előrengése volt az utána következőnek – magyarázza Gráczer Zoltán. Nyilván ez csak akkor derült ki, amikor a 6,2-es rengést egy erősebb követte.

Minél nagyobb egy földrengés, annál erősebb és hosszabb ideig tartó utórengésekre kell számítani. Például 1-2-es esetén nem is nagyon várható, míg a néhány éve Magyarországon tapasztalt 4-es rengés után több is volt. A mostani erős, 7-7,8-as földrengéseket hónapokig, akár egy évig is követhetik az utóhatások. Persze egyre gyengébben.