Az Európai Parlament jelentésben marasztalta el Törökországot – ebben az áll, hogy sürgető szükség van reformokra az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, a jogérvényesülés, a szabadság és biztonság terén.
A 375 igen szavazattal, 133 ellenében, 87 tartózkodás mellett elfogadott helyzetértékelésben elismerték a világon a legtöbb menekültet befogadó Törökország humanitárius közreműködését, de alapvető belpolitikai reformokra szólították fel az ankarai kormányt.
A jelentésben az áll, hogy visszalépés történt kulcsfontosságú területeken, így például a bírói kar függetlensége, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása terén. Törökország egyre inkább eltér a koppenhágai kritériumok teljesítésétől, amelyekhez az EU-hoz csatlakozni kívánó tagállamoknak igazodniuk kellene.
Komoly visszalépés történt a szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatban az elmúlt két év során – írták, megemlítve a török vezetés egyre növekvő tekintélyelvűségét. Felszólították a kormányt, hogy lépjen fel az újságírók megfélemlítésének minden formája ellen, és vizsgálják ki a velük szemben elkövetett támadásokat és fenyegetéseket.
A képviselők mély aggodalmukat fejezték ki az egyre romló helyzet miatt Törökország délkeleti részén, amelynek következtében közel 400 ezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására. Az állásfoglalás hangsúlyozza: Ankarának jogában áll, hogy küzdjön a terrorizmus ellen, ennek során azonban tiszteletben kell tartani a jogállamiságot és az emberi jogokat.
Az értékelésben kitértek arra is, hogy a török uniós csatlakozási folyamatot külön kell kezelni az EU és Törökország közötti migrációs együttműködéstől. Leszögezték, hogy a menekültválság Törökországhoz történt „kiszervezése” nem jelent hosszú távú megoldást a problémára, valamint felszólították az uniós tagállamokat, hogy a terhek és a felelősség megosztásának szellemében fogadjanak be menedékkérőket az EU határain kívülről történő áttelepítés keretében.
Az európai ügyekért felelős török miniszter azt közölte: semmisnek tekintik az EP-jelentést, amelyben az örmény népirtás tavalyi századik évfordulóját is említik. „Nincs olyan pillanat a történelmünkben, amely miatt szégyent éreznénk” – mondta Volkan Bozkir, aki szerint a genocídium olyan kérdés, amelyről történészeknek kell dönteniük. Szakértők szerint az EP-jelentés csak jelképes fontosságú.
