Élet-Stílus

Már serdülőkorban sejthető, kikből lesznek a vérzészavaros, meddő nők

Csaknem félmillió forint az államnak, és minimum százezer a párnak. Ennyibe kerül manapság egyetlen lombikprogram. És akkor még nem beszéltünk az ezt megelőző inszeminációk költségeiről, illetve az egyéb gyógyszerekre, vitaminokra költött összegekről. Azt mondják, egy nő két dologért hajlandó mindent megtenni: azért, hogy legyen gyereke, és azért, hogy ne legyen. A kérdés csak az, vajon jó helyen keresgéljük a meddőség okát?

Krisztián és felesége négy éve szeretnének kisbabát. Egy év hiábavaló próbálkozás után kerestek fel először szakorvost, mindezt azután, hogy már a pszichológust is megjárták. A férj javaslatára magánklinikára mentek, mondván, az biztosan jobb, mint az állami egészségügy. A párnak csalódnia kellett, a meg nem nevezett budapesti meddőségi centrumban nem tudták megoldani a problémájukat.

Vizsgálatról vizsgálatra küldözgettek bennünket, de sosem magyarázták el, hogy éppen mi történik, mi pedig csak fizettünk mint a katonatiszt, több tízezer forintokat a konzultációkért, majd az újabb vizsgálatokért és így tovább. Sem emberileg, sem szakmailag nem voltam elégedett

– meséli Krisztián.

Az egyetlen dolog, amit a feleségről megállapítottak, hogy inzulinrezisztenciás. A várva várt várandósság azonban azután sem következett be, hogy gasztroenterológustól tanácsokat kaptak a betegség kezelésére.

A pár végül úgy döntött, kipróbálnak egy állami meddőségi centrumot. Megnyugtató eredményeket onnan sem kaptak, ám a Szent János Kórházra egy rossz szavuk sem lehet – mondja férj. Ennek ellenére ismét váltanak, a Kaáli Intézetben folytatják a kivizsgálásokat.

Egyszerűen arról van szó, hogy ismereteink szerint a Kaáli Intézet a legjobb. Vesztenivalónk nincs, kipróbáljuk őket is.

Hogy Krisztiánék esete mögött pontosan milyen okok húzódnak meg, nem lehet tudni. Utólag lehetetlen megítélni, hogy adott helyzetben az orvosok nem voltak elég körültekintőek, vagy a pár nem tartotta be maradéktalanul a javaslatokat. Hasonló történetből azonban szinte minden napra jut egy.

Előfordul, hogy a meddő pár évekig jár orvosról orvosra, míg végül a századik szakember megtalál valami teljesen banális rendellenességet, a kezelés után pedig szinte azonnal megfogan a baba.

A helytelen életmód meddőséghez vezethet

Dr. Katona Renáta nőgyógyász nem egy ilyen esetet megélt már. Volt olyan negyven év körüli páciense, akinél olyan ritka genetikai betegség állta útját a fogantatásnak, amire évekig egyetlen meddőségi centrumban sem jöttek rá. Máskor meg épp a fent már említett inzulinrezisztencia miatt nem sikerült a teherbeesés.

Katona Renáta
Dr. Katona Renáta

A beteg tíz éve egyáltalán nem menstruált, minden orvos azt mondta neki, hogy meddő. Korai petefészek kimerülésként diagnosztizálták a baját. Kicsit túlsúlyos volt, és arról panaszkodott, hogy egyszerűen nem tud lefogyni. Megnézettük a hormonjait, majd cukorterheléses vizsgálatot végeztünk, és kiderült róla, hogy inzulinrezisztens. Kezelni kezdtem, aminek eredményeként a következő hónapban megjött a vérzése, a rákövetkezőben pedig már kismama volt. Hetente járt hozzám, mert nem akarta elhinni, hogy terhes

– meséli Renáta.

Az inzulinrezisztenciát – a mai párok esetében – a meddőség egyik elsőszámú okozójaként tartják számon a szakemberek. A nőgyógyász szerint bár jellemzően a kissé túlsúlyos nőket érinti a cukorbetegség előszobájaként emlegetett rendellenesség,

újabban az egészen sovány nők között is sok az inzulinrezisztens.

Ami pedig különösen nagy baj, hogy az ő esetükben a testmozgás és a diéta nem is hatékonyak. Renáta ilyenkor inzulinérzékenyítő gyógyszerrel – ami nem hormontartalmú készítmény – szokta kezelni a pácienseket.

Az inzulin nemcsak a vércukrot befolyásolja, hanem számos más dolgot, többek között a petefészek működését is

– magyarázza már dr. Gyovai Gabriella nőgyógyász.

Sőt, ami sokak számára még meglepőbb lehet, a betegség a hasra hízékony alkatú férfiakat is érintheti, és esetükben is okozhat terméketlenséget – teszi hozzá a szakember.

Dr. Gyovai Gabriella
Dr. Gyovai Gabriella

A napozás nem elég

Aztán ott van a D-vitamin hiány, mint alattomos bajkeverő. Hiába a napozás, sajnos egyre inkább úgy tűnik, hogy az kevés. Gabriella tapasztalatai szerint bizonyos esetekben a szükségeshez képest a felére csökken a nők szervezetében a D-vitamin szint.

Főként a túlsúlyos és a policisztás ovárium szindrómában szenvedő nőknél gyakori ez. Nehéz megmondani, hogy mi az oka. De ha kimutatjuk, akkor már nincs gond, mert könnyedén lehet pótolni, és ilyenkor általában a fogantatás is megtörténik. A D-vitamin szerkezete szerint aktív állapotában hormonszerű anyag, ami nagyon erőteljesen beleszól a petefészek működésébe.

13 évesen fogamzásgátló? Baj lehet belőle

Katona Renáta a fogamzásgátló tabletta túl korai szedését is nagy problémának tartja a női egészség szempontjából. Szerinte nincs a gyógyszerrel semmi gond, csak nem mindegy, hogy mikor írják fel. Nem szerencsés például egy éretlen hormonstátuszú, rendszertelen vérzéssel rendelkező serdülővel szedetni. Többek között fontos, hogy az illető lány legalább három éve szabályos menstruációval rendelkezzen, egyértelműen ovuláljon, illetve rendesen kialakuljanak a másodlagos nemi jellegei.

Csakhogy a szexuális élet megkezdésének időpontja egyre lejjebb tolódik, nem ritka, hogy 13 éves korban fogamzásgátló tablettát kell adni.

A szakemberektől elvárás, hogy biztosítsanak hatékony fogamzásgátlást, és kétségtelen, hogy egy kamaszkori nem kívánt terhességnél minden jobb, viszont a korai serdülőkorban elkezdett hormonoknak lehetnek későbbi következményei.

Nagyon bonyolult mechanizmus a felsőbb agyi szabályozó központoknak a petefészekre gyakorolt hatása, és akkor még nem is beszéltünk a pajzsmirigyről, a mellékveséről, és az összes endokrin mirigyről, amik serdülőkorban borzasztóan nagy változáson mennek keresztül. Ezt az egészet mi megakasztjuk, begátoljuk a fogamzásgátlókkal. Vagyis már serdülőkorban vannak jelek, hogy kikből lesznek a vérzészavaros, meddő nők.

– hangsúlyozza Renáta.

Fájdalmas vérzés: ne a mentőt hívjuk!

A kamaszkorral kapcsolatban dr. Gyovai Gabriella kiemel még egy nagyon fontos dolgot: nem szabadna hagyniuk a szülőknek, hogy a serdülő lányok otthon szenvedjenek a vérzéssel együtt járó görcsös fájdalomtól.

Rengeteget hangoztatom a szülőknek, hogy a fájdalomtól összegörnyedve fetrengő lányokhoz ne a mentőt hívogassák, hanem kérjék ki nőgyógyász véleményét. A probléma jól kezelhető – egyre gyakoribb az endometriózis nevű komoly betegség. Újabb vizsgálatok szerint egyes esetekben azért alakul ki, mert az erőteljes görcsöknél a méh rendellenesen húzódik össze, ezért a szövettörmeléket összevissza löki ki magából, elkezdi visszafelé áramoltatni a kürtőkön keresztül a hasüregbe. Ez a betegség később meddőséghez vezethet. Ha nem hat a fájdalomcsillapító, menjenek el nőgyógyászhoz és ő majd eldönti, mit kellene tenni.

Az STD nem játék

A szakember a nemi úton terjedő megbetegedések közül is tud olyat mondani, ami annyira alattomos, hogy sokan észre sem veszik, de gyakori tünete, hogy megakadályozza a teherbeesést.

Ez a chlamydia.

A baktérium és a vírus között elhelyezkedő, úgynevezett sejten belüli kórokozó a tünetmentes, monogám nők 20 százalékát érinti, legalábbis Gabriella praxisában. A vérzészavarokkal, visszatérő folyással érkező pácienseknek pedig az 50 százaléka chlamydiás.

A kórokozót jelenleg nem szűrik automatikusan és nem ingyenes, de sok laboratóriumban megfizethető áron elvégzik. Egyébként nagy szükség volna arra, hogy komolyabban vegyük, az arra érzékenyeknél ugyanis összenövéseket okozhat a hasüregben, elzárhatja a petevezetéket, és ezáltal ellehetetlenítheti a teherbeesést.

A nemi úton terjedő betegségnél ráadásul a koraszülés veszélyes is fennáll, valamint mivel begyullasztja a méhnyak csatornáját, romlik a védőfunkció, ami megakadályozza a méhűr felé a többi kórokozó a feljutását.

Fontos még tudni, hogy a chlamydia a férfiakat is érintheti. Ráadásul Gyovai doktornő tapasztalata szerint mostanság sokkal makacsabb a kórokozó, több kezelés kell a kiirtásához.

A stressz tényleg gond lehet

Sokan, még a meddő párok közül sem hiszik el, hogy a lelki problémák befolyásolhatják a teherbeesést. Az ő figyelmükbe ajánljuk az agyalapi mirigy által termelt, úgynevezett prolaktin hormont.

A prolaktin normál esetben is jelen van a szervezetben, de ha túltermelődik, az okozhat például menzeszzavart, illetve ezeknek a betegeknek gyakran fáj a fejük, sokszor szédülnek, gyakran van látászavaruk, mellükből tejszerű váladék ürülhet.

– magyarázza Katona Renáta.

Ha az állatvilágot nézzük, akkor ez egy teljesen normális adaptáció. A természet úgy rendezte el, hogy ne szüljön utódot a nőstény, ha veszélyes időszakot él át, kevés a táplálék vagy üldözik – fűzi hozzá Gyovai Gabriella.

Fotó: Thinkstock
Fotó: Thinkstock

A lombik program az utolsó lépcsőfok

Dr. Várnagy Ákos, a PTE Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Édesanyák úti Reprodukciós Központ szakmai vezetője más meddőségi centrumok munkamódszeréről nem tud véleményt alkotni. Náluk azonban nőgyógyászból, urulógusból, pszichológusból, genetikusból és endokrinológusból álló team foglalkozik a terméketlenséggel küzdő párokkal.

A központban mindkét félnél párhuzamosan végzik a vizsgálatokat, és mindig a legkevésbé megterhelőktől indulnak a speciálisabbak, nehezebbek felé. Az inszemináció és a lombikprogram csak a legvégső esetben jön szóba, amikor már minden mást kizártak a szakemberek.

Nem vagyunk szakbarbárok, ezért állítottuk fel, úgy tudom az országban egyedülálló módon, a többféle orvosból álló teamet. Ami a meddőséggel kapcsolatos probléma lehet a szervezetben, azt igyekszünk felmérni. A pajzsmirigy működése például az egyik első vonalbeli vizsgálat, amit a női hormonok mellett megnézünk. De szűrjük az inzulinrezisztenciát is, ha úgy ítéljük meg, hogy szükséges.

– részletezi a pécsi központ működését Várnagy Ákos.

A szakmai vezető szerint náluk azért könnyebb a helyzet, mert az itt dolgozó orvosok mindegyike a Klinikai Központ egy-egy munkatársa, ami leegyszerűsíti a kapcsolattartást, ha például éppen nem nőgyógyászra, hanem endokrinológusra van szüksége a párnak.

Az mindenesetre biztosan kijelenthető, hogy a meddőség kezelése csak úgy lehetne hatékony, ha minden állami és magán intézményben a szakorvosok együttműködva néznének rá a konkrét esetekre – teszi hozzá dr. Várnagy Ákos. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik