Hetek óta szakad az eső – nem túl tudományos kifejezés, de igaz. Napról-napra nő a belvízzel borított területek mérete, lassan megtudjuk, milyen károkra számíthatnak a mezőgazdák – és közvetve mindenki. Az ember kilónyi sárral a cipőjén ér haza minden egyes nap, lassan az az érzésünk, a beton is felázik. Legalábbis a pocsolyákat már az aszfalton sem érdemes kerülgetni.
A tavasz már a kapuk előtt
Ilyen mennyiségű vizet a talaj már nem képes hasznosítani, “szenved” a természet, de az ember biztosan. Elég volt, sok volt. De hogy vége lesz-e belátható időn belül, arról Cséki Gergőt az Időkép.hu munkatársát kérdeztük.
Sőt, a rengeteg esőt hozó időjárási jelenségek hatása már szombatra megszűnik. Vasárnap még egy gyorsan átvonuló front jóvoltából hullhat 5-6 milliméter, de ennek oka már egészen más, a jövő héttől pedig nem látszanak tartós csapadékra utaló jelek.
Arról van szó, hogy az utóbbi hetekben az északi hűvös és a déli meleg levegő keveredéséből sorozatosan születtek a ciklonok a Földközi-tenger középső területei fölött. A délnyugat-északkeleti áramlás ezeket a nedvességgel “teleszívott” ciklonokat tartósan szállította a Kárpát-medence fölé.
Ez az időjárási helyzet sokáig fennállt, folyamatosan generálta a ciklonokat, amelyek egymás után “sorozták” hazánkat nagy mennyiségű csapadékkal – magyarázza a meteorológus. De a mai az utolsó, a megváltozó áramlás hatására a továbbiakban jelentősen szárazabb, naposabb és melegebb időnk lesz.
Kopogtat a klímaváltozás
Nagyon ritka az ilyen állapot, januárban is a szokásos mennyiséget jóval meghaladó csapadék hullott, a február pedig helyenként már eddig is háromszorosan lépte túl az átlagot. Ha ehhez hozzávesszük a tavalyi forró és száraz nyarat, és a mostani enyhe telet, a mediterráneumban érezhetjük magukat – ott megszokott ez az időjárás.
Iszonyú mennyiségű vizet kaptunk
Ami a számokat illeti, legekről beszélhetünk. Februári statisztikákkal a hónap 19. napján még nyilván nem szolgálhatunk, de az adatok ettől még elképesztőek. Az elmúlt 24 órában Budapest környékén volt, ahol 17,7 mm eső esett, de Vas és Zala megyében is 10 milliméter fölött.
Mindez akkor felettébb érdekes, ha hozzátesszük: február a legszárazabb hónap hazánkban a maga átlagos 26-28 milliméternyi csapadékával. Ez már az elmúlt héten megdőlt gyakorlatilag az ország teljes területén, sőt, délnyugaton több helyen is 52 mm-t mértek.
Az összehasonlítás kedvéért: hazánk legcsapadékosabb hónapjai a május, a június és a július, sorrendben 58, 70 és 60 milliméternyi esővel. Magyarán, ha ez így folytatódik, rövidesen át kell írni a tankönyveket. Fenti adatokban pedig az Időkép.hu csapadéktérképein merülhet el, itt találja őket sorban.
(Kiemelt képünk forrása: MTI/Ruzsa István)
