A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete nemrég nyilvánosságra hozta legújabb felmérését arról, mennyi, és milyen szerepet játszik a magyar internetezők életében a Facebook. A legfontosabb poént már most lelőjük, hogy aztán cincálhassuk napestig: a magyar felhasználók átlagosan 86 percet, tehát majdnem másfél órát töltenek naponta a közösségi oldalon.
Ha azt nézzük, hogy pár évtizede a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés és nyolc óra szórakozás hármasával határoztuk meg a napjainkat, akkor az ébren töltött 16 órából viszonylag sok ez a másfél, ráadásul ez tényleg csak az átlag, tehát a hazai netezők egy része ennél is jobban rákattant a facebookra. A felmérésből kiderül, hogy az aktívan facebookozók négyötöde egy napot sem hagy ki anélkül, hogy legalább egyszer ránézzen a hírfolyamra, de ehhez hozzáadhatunk 8 százalékot, akik hetente 1 napot azért kihagynak néha.
Digitális légypapír
Érdekes felosztási módot talált az MTE, amikor a felhasználókat a közösségi aktivitásuk szerint három csoportba (heavy, medium és light) sorolta. A heavy, avagy intenzív felhasználók között jóval több a nő, az alacsonyabb iskolai végzettségű és a 30 év alatti, míg a light kategóriába, az “ésszel Facebookozók közé” már jóval több férfi, felsőfokú végzettségű, valamint a harmincas éveikben járó felhasználó tartozik.
A napi átlag 86 perc hétköznapokon pár perccel kevesebb, hétvégén több, de ez ésszerű, hiszen ekkor van több ideje mindenkinek a gép előtt, vagy amobilon bambulni mások bejegyzéseit. Magyarországon, ahogy nemzetközi viszonylatban is, a Facebook csúcsideje az esti órákra tehető. Telefonon leginkább utazás, várakozás közben görgetik a magyarok a “fészt” (coming out, borzalmasan utálom ezt a megnevezést, a “fenn vagyok fészen” közléstől olyan helyeken is megfájdul, ahol nincs érzőideg).
Nem közösségi, csak lusta?
A felhasználók kétharmada követ valami olyan oldalt, ami nem közvetlenül az ismerőseihez kötődik, tehát valamilyen portál, blog, híroldal, vagy márka Facebook oldalát. Ez már csak azért is fontos, mert szép lassan kialakul a “közösségi lustaság” fogalma, a facebookozók 46 százaléka ugyanis úgy követ egyes hírportálokat, hogy elolvassa az általuk megosztott címeket és bevezető mondatokat, de nem kattint tovább a teljes cikkre.
Emellett kifejezetten érdekes, hogy a Facebookot (ha a csevegést nem számítjuk) a legtöbben szórakozásként használják. A kedvelt tartalmak első helyén a vicces képek, szövegek és videók szerepelnek (66 százalék), ezt követi a zene (55 százalék), míg a tudománnyal, technikával kapcsolatos megosztásokat csak a felhasználók 45 százaléka kedveli.
Teljesen várható volt az is, hogy a legtöbb facebookozó a véleménnyilvánítást csak egy odavetett lájk formájában teszi meg (86 százalék), megosztani már csak 61 százalékuk szokott tartalmakat, kommentelésre pedig mindössze 55 százalék ragadtatta magát.
