Három év alatt száz letelepedési kötvényt sem adott el az egyik, közvetítéssel foglalkozó cég, mégsem vonta meg tőle a forgalmazási engedélyt az Országgyűlés gazdasági bizottsága, pedig korábban más társaságokkal ezt megtették – írja a Magyar Nemzet. Az Innozone Holdings Ltd. mindössze 22 papírt adott el, a Cipruson bejegyzett cég indiai állampolgárok, és a szigetállamban benyújtott kérelmek esetében járhatott el.
Másik „félreértés” is adódott: az Euro-Asia Investment Management Ltd. például arra kapott engedélyt, hogy Szingapúrban értékesítsen magyar letelepedési államkötvényt, ennek ellenére ötven kínai állampolgárnak is adott el. Ez nem tetszett a kínai és vietnami állampolgároknak értékesítő, Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fundnak és a bizottsághoz fordult.
Az Euro-Asianak mégsem emiatt, hanem azért vonták meg decemberben az engedélyét, mert az elmúlt három évben nem sikerült száz kötvényt sem eladniuk. Így járt az azeri, kazah, thai és indonéz állampolgárokra specializált Discus Holdings Ltd. is. Az Innozone viszont annak ellenére megtarthatta engedélyét, hogy csak 22 papírt adott el.
Az államkötvényekre vonatkozóan egyébként szinte lehetetlen információhoz jutni a gazdasági bizottságtól – állítja a Magyar Nemzet. A lap egy korábbi adatigénylésére Rogán Antal azt válaszolta, hogy a cégeknek nem kell adatot, üzleti beszámolót szolgáltatniuk, és a testületnek jogszabályi kötelezettsége sincs ezek bekérésére.
A letelepedési kötvény-árusítással egyébként egyszerűen lehet hatalmas pénzeket keresni: a külföldiek által befizetett 300 ezer euróból a közvetítőcég csak 271 ezret utal az államnak, a többit – mintegy 9 millió forintnyi eurót – megtarthatja. Öt év múlva a külföldiek visszakapják mind a 300 ezer eurót, ami a közvetítő cégnél maradt, azt az állam az adófizetők pénzéből pótolja ki. A program indulása óta csaknem százmilliárd forintot tehettek zsebre a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Szingapúrban és Máltán bejegyzett közvetítőcégek.
