Az Oscar-díjra jelölt film rendezőjével, Nemes Jeles Lászlóval készült interjú új változata címében és szinte teljes tartalmában eltér az előzőtől: arra a kérdésre például, hogy meglepte-e első nagyjátékfilmjének sikere, a javított interjú szerint Nemes Jeles László azt válaszolta: az első filmeknél mindig bizonytalan, milyen végeredményre lehet számítani.
Tudtuk, hogy újfajta megközelítést alkalmazunk a holokauszt és a lágerek témájában, és reméltük, hogy ez megérinti a közönség egy részét.
Ilyen fogadtatásra – arra, hogy a film világszerte az érdeklődés középpontjába kerül – azonban semmiképp sem számítottunk. A díjak és a jelölések lehetővé teszik számunkra, hogy népszerűsítsük a filmet és a lehető legtöbb országban bemutassuk
– olvasható az írásban, amelynek első változatában még azt a kijelentést adták a rendező szájába, hogy
Módosították a rendezőnek a holokausztfilmek többségével kapcsolatos szavait is, a javított változatban az szerepel, hogy a legtöbb úgynevezett holokausztfilm a biztonság érzetét nyújtja a nézőnek”, és ez azt kínálja számára, hogy szigorúan külső szemlélő legyen.
A legtöbb történet a túlélésről szól” – idézik Nemes Jeles Lászlót, aki hozzátette, hogy ők ezzel szemben az egyéni sorsokról akartak beszélni a koncentrációs táborokban és a megsemmisülés folyamatában – úgy, hogy a néző nem külső szemlélő. A Saul fia nem hagyja, hogy eltávolodjon a néző, magával ragadja őt a főszereplő útján – magyarázta.
Az első változatban még az szerepelt, hogy a rendező szerint
Az interjút készítő újságíró szerint a Saul fia túlnyomórészt negatív fogadtatásra talált Magyarországon, ezzel a vélekedésével kapcsolatban azt kérdezte a rendezőtől, hogy ez meglepte-e.
A javított változatban szereplő válasz szerint Nemes Jeles László rámutatott, hogy a Saul fia volt a tavalyi év egyik legnépszerűbb és legnézettebb film Magyarországon. A negatív kommentárok pedig nem lepték meg, mert az antiszemita beállítottság még mindig elterjedt Magyarországon, nap mint nap tapasztalni ezt a diskurzusban.
A holokausztot sokan még mindig olyan eseményként kezelik, amelyhez Magyarországnak semmi köze nem lett volna – akár az áldozatok, akár az elkövetők oldaláról
– szerepel a javított változatban.
Az első verzióban még az állt, hogy a rendező azt mondta,
A lapnak arra az állítására és az azt követő kérdésre, hogy a Nyugat jelentős aggodalmakat táplál a Magyarországon szerinte növekvő szélsőjobboldalisággal kapcsolatban, és hogy mennyire antiszemita az Orbán-kormány, a javított szöveg szerint Nemes Jeles László azt válaszolta, a magyar politikában hagyománya van a nyílt és féktelen antiszemitizmusnak, csakúgy, mint Közép- és Kelet-Európa más országaiban.
Egyszerűen nincs széleskörű egyetértés arról, hogy az antiszemitizmus tönkretesz mindenfajta nemzeti összetartozást
– mondta.
Másfelől – és ez ellentmondásos – a Magyar Nemzeti Filmalapon keresztül csak Magyarország volt kész finanszírozni ezt a filmet, Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Izraelben sem sikerült támogatást vagy koprodukciós partnert szereznünk
– fogalmazott Nemes Jeles László, akinek az első változatban még olyan mondatokat tulajdonítottak, hogy
A film producerei az első változat csütörtöki megjelenlése után közölték, hogy lépéseket tesznek a Jüdische Allgemeine ellen, mert állításuk szerint a német hetilap meghamisította a rendezővel készített interjút.
