1865 tavasza – az amerikai polgárháború a végéhez közelít. Robert E. Lee konföderációs tábornok leteszi a fegyvert Ulysses S. Grant északi tábornok előtt Virginiában, ám a kor híres színésze, a megrögzötten rasszista John Wilkes Booth nem nyugszik bele az Unió győzelmébe. Kiterveli két társával, Lewis T. Powell-lel és George A. Atzerodttal, hogy megölik Abraham Lincolnt, Andrew Johnsont (alelnök) és William H. Sewardot (külügyminiszter), abban a hitben, hogy Észak három legjelentősebb politikusának halála újra reményt ad majd a Konföderációnak. A három államférfi közül azonban csak az Abraham Lincoln elleni merénylet végződött halállal.
Április 14-én a 26 éves John Wilkes Booth besétált a washingtoni Ford Színházba, felment az emeletre, benyitott az elnöki páholyba – híres színész lévén senki sem gyanakodott – és hátulról fejbe lőtte Lincolnt. A merénylő ezután leugrott a színpadra Virginia állam jelmondatát kiáltva: “Sic Semper Tyrannis” (magyarul „Mindig így járjanak a zsarnokok”), majd törött lábbal elmenekült a tetthelyről. A döbbent közönség elsőre azt hitte, hogy a merénylet is az előadás részét képzi.
A DoQ-n január 23-án 21:05-kor debütáló A John Wilkes hajsza című film a merénylet utáni 12 napos embervadászatot öleli fel: bemutatja, hogy mi történt az elnökgyilkos színésszel, bűntársaival, illetve, hogyan hatott az elnök halálhíre a megosztott nemzetre és Booth családjára. A tévénézők megismerhetik a merénylő naplóbejegyzéseit és beleláthatnak egy anarchista fejébe, aki szent meggyőződéssel hitte, hogy a gyilkosság után hősként tekint majd rá az ország. Ám a valóságban Wilkes Booth a polgárháború újraindítása helyett tettével éppen hogy összekovácsolta a nemzetet: az Egyesült Államok mély megrendüléssel fogadta Lincoln halálhírét, Észak és Dél örökre elásta a csatabárdot.
