A változásról az Országos Mentőszolgálat tájékoztatta az intézményvezetőket. A Népszabadság birtokába került levél szerint az átalakítás egyelőre csak a sebészeti ügyeletet érinti. A jövőben a mentő a beteg állandó lakhelye szerinti illetékes kórházba viszi az akut sebészeti ellátásra szorulókat. Akiknek nincs bejelentett lakcíme a fővárosban, abba a kórházba viszik, amelynek a körzetében rosszul lettek.
A kórházak kapacitáshiány miatt nem tagadhatják meg az ellátást, továbbküldeni csak a sürgősségi ellátás után és csak akkor szabad, ha a másik intézmény dokumentáltan vállalja a kezelést. A lap cikke szerint a sebészeti beavatkozások rosszul finanszírozottak, ezért egyetlen intézménynek sem lesz érdeke, hogy körzeten kívülit ellásson.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr igazgatója fontosnak tartotta reagálni Népszabadság cikkére: mint írja, nem megszűnik, hanem megerősödik az akut sebészeti ellátás Budapesten. Szerinte
a mai sajtóban tévesen és félrevezetően jelent meg az az információ, hogy április 1-től megszűnik Budapesten a sebészeti ügyeleti rendszer. A valóság az, hogy az általános és hasi sebészeti ügyeleti rendszer az érintett kórházi vezetőkkel hónapokkal ezelőtt, előre egyeztetve április 1-től úgy alakul át, hogy a betegek Budapesten nem csak néhány, naponta változó, de előre kijelölt kórházban, hanem valamennyi, sebészeti ellátásra alkalmas kórházban, a nap 24 órájában megkapják a szükséges sebészeti ellátást. Az akut sebészeti ellátó kapacitás Budapesten tehát április 1-től megerősödik, a jelenlegi néhány kórház helyett valamennyi, sebészeti profillal rendelkező fővárosi kórház ellátja a sürgős sebészeti betegeket a nap 24 órájában. A baleseti sebészeti, érsebészeti, idegsebészeti és szívsebészeti ellátás és sebészeti járóbeteg ellátás változatlan rendben működik tovább.
