Vaszily Miklós, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tavaly megbízott vezérigazgatója az MTI-nek adott interjú kezdetén felidézte, hogy operatív vezérigazgató-helyettesként, vagyis menedzserként érkezett a közmédiába, a feladata az átstrukturálás, a hatékonyságjavítás és a költségracionalizálás volt. Ez az alapvető feladatkör az augusztusi megbízással sem változott, sőt, mivel akkoriban indult az M4 sportcsatorna, a feladatok száma tovább növekedett – mondta.
Vaszily arról beszélt, hogy munkája hasonló, mégis más, mint a korábbi feladatai. Amikor az Origo Zrt.-nél kezdett dolgozni, az egy veszteséges, túl nagy létszámú vállalat volt, ezt hatékony céggé kellett formálnia, ami sikerült is – közölte. Az MTVA-nál két új tévécsatorna, az M1 és az M4 beindítása mellett kell a meglévő költségvetési keretekből a többi feladatot is megfelelően ellátni – magyarázta.
Változik a tartalom
A megbízott vezérigazgató szerint tartalmi szempontból is látványos változások történtek a közmédiában az elmúlt időben, emellett a háttérben is vannak változások, például az MTVA szervezeti működésében és sok beszállítói szerződés újratárgyalásában.
“Messze vagyunk még attól, hogy kijelenthessük, hogy az átalakulás befejeződött, de napról napra haladunk egy piaci szempontból is modern szervezet kialakítása felé”
Megjegyezte: ehhez lényeges a vállalati kultúra formálása is, vagyis hogy a cég dolgozói magukénak érezzék a menedzsment által kitűzött célokat éppúgy, mint a közönség kiszolgálását. “A média világa megváltozott és ehhez a közszolgálatnak is alkalmazkodnia kell, miközben olyan feladatokat is el kell látnunk, amelyeket senki más nem vállal fel. Gondolok itt például a kisebbségi, vallási műsorokra, a fogyatékkal élők kiszolgálására vagy éppen a gyermekkórus vagy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fenntartására”.
Túl magas a közmédia személyi költsége
Vaszily Miklós a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatban kifejtette: erre azért volt szükség, mert A létszámcsökkentés részben leépítést jelent, részben egyes tevékenységek kiszervezéséből adódik – mondta.
A megbízott vezérigazgató arról is beszélt, hogy az MTVA évi 80 milliárdos működési költségébe a piaci bevételek is beleszámítanak, a cég az állami költségvetésből 69,7 milliárd forintot kap, miközben több mint 37 milliárdot – különböző formában – vissza is fizet az állami költségvetésnek, illetve az állami szektornak. A költségvetési támogatás összege egyébként nemzetközi összehasonlításban átlagosnak tekinthető, több régióbeli ország ennél lényegesen többet költ a közmédia finanszírozására – emelte ki.
Nem akarnak versenyezni a kereskedelmi tévékkel
Az új csatornák elindulásával ugyanakkora pénzügyi keretből sokkal több tartalmat állítanak elő, ráadásul az MTVA-nak több, törvényben meghatározott célra is költenie kell, például a Médiatanács Mecenatúra programjára, az említett zenei együttesek fenntartására, az archívumok kezelésére – mutatott rá, hozzátéve: a technikai fejlődés is növeli a költségeket, hiszen a HD-közvetítés többe kerül, mint a korábbi analóg rendszer. Úgy véli, mindezek miatt nem lehet összevetni a közmédia működési költségeit a kereskedelmi csatornákéval.
“Mi nem a kereskedelmi csatornákkal versenyzünk. Más a játékszabály abban a világban és más itt, a közszolgálatban. Mást várnak el a nézők mondjuk a TV2-től, s mást az M1-től, a hallgatók mást akarnak hallgatni egy zenei adón és mást a Kossuthon.
Ráadásul e temérdek pénzből mi nemcsak tévécsatornákat, hanem rádiókat és hírügynökséget is működtetünk. Utóbbival – ingyenesen – a teljes magyar médiapiacot kiszolgáljuk. A mi tartalmaink éppen ezért a kereskedelmi piacot is gazdagítják. Nálunk a költség, náluk a felhasználás. Nincs ezzel semmi baj, ez a mi feladatunk, csak azért jó tisztában lenni vele”.
A megbízott vezérigazgató emlékeztetett: az új médiatörvény hozta létre a közmédia intézményrendszerét, amely tavaly júliusban a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. létrehozásával tovább egyszerűsödött, s ezzel olcsóbbá is vált. A Duna Zrt. készíti a közmédia stratégiáját, rendel meg és fogad el tartalmakat, míg az MTVA gyártja le azokat. Korábban voltak feszültségek a szervezetek között, mára azonban teljes az összhang – idézte fel.
Vaszily szerint kimagasló a közmédia nézettsége
Vaszily Miklós a tavaly elindult két új tévécsatorna működését értékelve az MTI-nek adott interjúban azt hangoztatta, hogy az M1 az indulás nehézségeit követően ősztől kimagasló nézettségi adatokat ér el a hírcsatorna műfajában, a hazai és a nemzetközi eseményeket “megfelelő részletességgel és alapossággal” dolgozza fel, amit a nézettség kedvező alakulása bizonyít. “Az M1 nemzetközi összevetésben is remekül működik” – tette hozzá.
Az M4 sportcsatorna indulásától kezdve nagyon erős nézettségi számokat hozott a kategóriájában, és ezzel ki is emelkedett a Magyarországon elérhető sportcsatornák közül. Az utóbbi időben kicsit megtorpantak, ezért innovációra, fejlesztésekre is szükség lesz. A cél az, hogy az idei évben, amikor több kiemelkedő nemzetközi sportesemény lesz, újabb sikerszéria induljon és egy dinamikus, szakmailag kikezdhetetlen, ugyanakkor szórakoztató és “jókedvű” csatorna legyen az M4 Sport – jelentette ki.
A nézettségi adatokról közölte: azokat szerinte a portfólió egészét, vagyis a 6 tévécsatorna összességét tekintve kell elemezni, és e tekintetben az elmúlt tíz év legjobb nézettségi adatait mutatja fel jelenleg a közmédia. A közmédia ugyanis a teljes társadalomra összpontosítva tartja számon a nézettséget, nem csak a kereskedelmi médiának fontos 18-49 éves korosztály szempontjából, hiszen a társadalom egészének szolgáltatnak műsorokat – magyarázta. Kiemelte: a teljes lakosság körében a közmédia nézettsége napi szinten 18-19 százalék, nagyobb sportesemények idején 20-25 százalék közötti, míg korábban legfeljebb a 15 százalékot érte el. A cél az, hogy tartsák vagy meghaladják a 20 százalékos szintet – mondta.
A rádiókkal kapcsolatban közölte: a teljes piacon 30-35 százalék közötti a közmédia adóinak hallgatottsága, a Kossuth rádiót naponta másfél-két millióan, a Petőfit napi 800-900 ezren hallgatják, utóbbi hallgatottságát tartósan egymillió fölé akarják emelni. Emellett fontos feladat az online stratégia újragondolása is, mert az utóbbi időben elmaradtak a fejlesztések ezen a területen.
Elégedett az MTI-vel
Az MTI-vel kapcsolatban kijelentette: tudatában van az MTI fontosságának, elégedett a hírügynökség szakmai munkájával. “A hírügynökségi munka nagyon érzékeny terület. A politika világa felhasználóként napi kontrollt gyakorol, így szakmaiatlanságot nem engedhetünk meg magunknak, akkor sem, ha ezért támadásoknak vagyunk kitéve, mint például most a DK részéről tapasztaljuk”- fűzte hozzá. (A DK pert indított az MTI ellen, mivel az állami hírügynökség több alkalommal nem hozta le az ellenzéki párt közleményeit.)
A 2016-os kilátásokat illetően Vaszily Miklós azt mondta, hogy a nagy sportesemények idején új nézettségi csúcsokra törekednek, a Duna tévén pedig A Dal után készülnek a Virtuózok második évadára. A Virtuózok létét azért is fontosnak tartja – jegyezte meg -, mert az ilyen típusú műsorokon keresztül tudja a leginkább érzékeltetni, mit tekint igazán a közmédiában a közszolgálatiság, az értékképviselet és értékközvetítés jó példájának.
“Vannak egyéb terveink is a tartalom bővítésére ebben az esztendőben, de ezekről majd akkor kívánunk beszélni, ha konkrétumokkal szolgálhatunk. A hídon akkor kell átmenni, amikor a folyóhoz érünk”- zárta mondandóját Vaszily Miklós.
