A menedékkérőkkel szemben alkalmazott erőszakos hatósági fellépés is szóba került az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén szerdán Strasbourgban. A képviselők rámutattak, hogy a tanács által is jóváhagyott uniós szabályok csak a lehető legrövidebb ideig alkalmazhatók, az őrizetbe vétel egy végső lehetőség, és a menedékkérők alapvető jogait meg kell védeni, közölte az EP.
Senkit sem szabad csak amiatt fogva tartani, mert menedékkérő – mondták képviselők azon a vitán, amelyet Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének a menedékkérők őrizetbe vételéről a közelmúltban tett nyilatkozatával kapcsolatban tartott az EP a tanács és az Európai Bizottság képviselőivel.
Tusk véleménye szerint lehetőséget kellene biztosítani a tagállamoknak ahhoz, hogy akár 18 hónapig is fogva, illetve bezárva tartsák a menedékkérőket az ellenőrzési folyamat legvégéig.
A képviselők egyetértettek abban, hogy a menedékkérőkkel szemben alkalmazott erőszakos hatósági fellépés – beleértve az őrizetbe vételt is – az uniós szabályok értelmében csak a lehető legrövidebb ideig és csak indokolt esetben alkalmazhatók. A képviselők szerint, hogy minden tagországra vonatkozik az az uniós alapelv, miszerint a menedékkérők alapvető jogainak védelmét az eljárás során mindvégig biztosítani kell. Az uniós szabályozást át kell ültetni a nemzeti jogrendbe és alkalmazni kell azokat. Viszont vannak olyan tagországok, ahol nem kaptak elég figyelmet a menedékkérők jogai. Ezen országok között Görögországot, Szlovákiát, Bulgáriát és Magyarországot említették a képviselők.
A befogadási feltételekről szóló irányelv általános szabályként kimondja, hogy ha egy menedékkérőt őrizetbe vesznek, akkor külön idegenrendészeti fogdát kell neki biztosítani. Azonban ha egy tagállam nem tud ilyet biztosítani, és ehelyett börtönbe zárja a menedékkérőt, akkor őt a többi fogvatartottól elkülönítetten kell tartani, és kijáratot kell biztosítani számára az épületből a szabadba. Az őrizetbe vett menedékkérőket emellett tájékoztatni kell jogaikról és kötelességeikről egy olyan nyelven, amelyet megértenek, vagy “ésszerűen feltételezhető, hogy megértenek”.
A kísérő nélküli kiskorúakat “kizárólag kivételes körülmények között” szabad őrizetben tartani, és ők nem kerülhetnek börtönbe. Az igényeiknek megfelelő személyzettel és lehetőségekkel ellátott központokban kell őket elhelyezni, a felnőttektől elkülönítve.
A menedékkérelmek vizsgálatának idejére a kérelmezők őrizetbe vételéről a befogadási feltételekről szóló irányelvben közös szabályok rendelkeznek, amelyek egyebek között az őrizetbe vétel elképzelhető indokainak kimerítő listáját is tartalmazzák. Ezt az irányelvet 2013-ban a közös európai menekültügyi rendszer részeként fogadta el a tanács és a parlament.
A nem jogszerűen az unióban tartózkodók hazautazásukig tartó őrizetbe vételéről egy másik jogszabály, az úgynevezett “kiutasítási irányelv” rendelkezik (amely nem része a közös európai menekültügyi rendszernek), ezt 2008-ban fogadta el a tanács és a parlament.
